Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)

Dokumentumok - I. Szeged előtt. Meghívás Szegedre 1893–1937

az egyetemi Tanács is terrorizálva van és terror-félelem befolyásolja elhatározását, mivel az előttem felszólaló urak többje nem azt fejtegette, hogy az egyetem magas elvei megkívánják-e a kereszt kiszögezését, hanem azt fejtegették, hogyha nem szögezik ki, abból baj lesz és szavaikat az attól való félelem indította. Az egyetemnek és az államnak megvannak a saját törvényei és örömmel látnám, ha azokat a jövőben a Tanács a zavargó elemekkel szemben erélyesebben alkalmazná.

Ami a másik szempont, a kereszt kérdését magát illeti az eddig elhangzottak nem győznek meg arról, hogy itt egy nemzeti általános mozgalomról, vagy egyetemes ifjúsági kívánságról van szó, nem pedig egy töredék, vagy esetleg még csupán egyes szerepelni kívánók mozgolódásáról. A Rector Úr által felolvastak mutatják, hogy a Bethlen Gábor Kör a kereszt kifüggesztése ellen van, az egyetemes ifjúságot képviselő Turul Szövetség, ha nem is emel kifogást, de a maga részéről nem kívánja a kereszt feltételét. Ugyanezt bizonyítják az itt elhangzó felszólalások. Ha Tanácsunk tíz tagja az átlag véleményt képviseli, úgy nyilvánvaló, hogy a kereszt feltétele nem egyetemes kívánság, mivel öten a tanácstag urak közül mellette, öten pedig ellene nyilatkoztak.

Én magam, mint protestáns ember, a keresztet nem tartom a magam jelvényének és az bennem inkább az ellenreformáció, mint az általános magyar nemzetiség emlékét ébreszti fel és kétségtelennek tartom, hogy más protestánsok is hozzám hasonlóan éreznek. így mint tanácstag élesen kell állást foglalnom az ellen, hogy a Tanács elhatározásából tűzessék ki egy felekezeti vagy politikai fractio jelvénye. Amennyiben a magyar törvényhozás úgy fog dönteni, hogy a kereszt a magyar államot képviseli és az kitűzendő, úgy az előtt a legnagyobb tisztelettel fogok meghajolni.

Az előttem szólók többje az egyetemre nézve suprema lexnek1 az egyetem békéjét tűzte ki. Nézetem szerint az egyetem suprema lexje a gondolat szabadsága és az igazság szabad keresése, és sokkal szívesebben látnám, hogy az egyetemet bezárják, minthogy annak gondolatszabadsága korlátoztassék és az egyetem felekezeti vagy politikai fractiok jelszava előtt meghajoljon. Az egyetem általános érvényű igazságokat keres és felette kell magát tartania az idő pillanatnyi politikai vagy vallási áramlatainak.

Nézetem szerint a Tanács nem is illetékes e nagyfontosságú ügyben való döntésre. Mikor az egyetemi Tanácsnak rendelkezési joga egyáltalán nincsen és még egy díjtalan gyakornoki állást sem tölthet be és a döntést minden lényeges dologban felettes hatóságai végzik, helytelennek tartanám, hogy a Tanács ezt az olyan kényes és fontos ügyet a maga körében kívánná eldönteni. Ilyen ügyben való döntésre az egyetem felettes hatóságai, a minisztérium, vagy a törvényhozás vannak hivatva és így a Tanácsnak nem szükséges olyirányú határozatot hozni, hogy a keresztet felteszi-e, vagy elveti és azt indítványozom, hogy a kérdést terjesszük a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr elé.

CsmL Rlli ET Jkv. 1937. december 11. — Géppel írott tisztázat.

1 Legfelsőbb törvénynek (érvnek)

125