Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)

Tóth Ilona: Szeged város községi iskolaszékének tevékenysége 1869 és 1948 között

TÓTH ILONA

SZEGED VÁROS KÖZSÉGI ISKOLASZÉKÉNEK TEVÉKENYSÉGE

Dolgozatunk célja a szegedi iskolaszék keletkezésének és működésének áttekintése, valamint a szegedi népiskolaügy fejlődésének megrajzolása az iskolaszék, mint elsőfokú népoktatásügyi hatóság tevékenységén keresztül. Az iskolaszék ugyanis a helyi népoktatásügy vezetésével foglalkozott, a községi és felekezeti iskolák fenntartását, működését, tárgyi és személyi feltételeit biztosította. Történetének áttekintése tehát lehetó'séget ad arra, hogy képet kapjunk a népiskolai oktatás fejlődéséről Szegeden, ennek főbb problémáiról és eredményeiről 1869-től az iskolaszék megszüntetéséig.

Elöljáróban meg kell említenünk, hogy az iskolaszék teljes feladatköre és működési területe fokozatosan alakult ki. Az 1868. évi XXXVIII., a népiskolai közoktatás tárgyában kiadott törvény célja az volt, hogy az iskolalátogatás kötelezővé tételével egységes közművelődést és közműveltséget alakítsanak ki Magyarországon. Ezért megszabja a népiskola szervezeti és hatósági felépítését. Úgy véljük, ez a törvény a legfontosabb az ország polgári iskolarendszerének megteremtésében.

Bizonyos fokú továbblépést jelent az 1876. évi XXVIII. te., amelyben pontosan rögzítik a népiskolai hatóságok feladatait és hatáskörüket is. E két törvény jelentősége továbbá, hogy az országban a közműveltséget a közoktatás kötelezővé tételével egységes irányba próbálták kimozdítani, és mindezek eléréséhez népiskolai ellenőrző hatóságokat is szerveztek.

Az 1902-ben kiadott 44 246/1902. VKM sz. rendelet megerősíti az iskolaszék helyzetét és az 1876. évi törvényre utalva előírja feladatait.

A közoktatásügy egységes megvalósítása céljából kiadott 1935. évi VI. te. értelmében az iskolaszék feladatköre főleg gondnoki jellegű lett, mert a népoktatásügy élére a tanfelügyelő került a tanulmányi ügyek hatóságaként.1 2 3 4

Az iskolaszéknek, mint tanügyi hatóságnak tagjai a községi képviselőtestület által kiküldött 5 személy, a tanító (egyszemélyes iskolánál), ill. a tantestület megbízottjai (15 főnél több tanítónál 2 megbízott, 30 főnél több tanerőnél 3 megbízott). A községi iskolaszék tagjait három évre választották és részt vett benne minden helybeli hit- felekezet rendes lelkésze is. Az iskolaszék feladatköre a következő:

1 Magyar Törvénytár. Budapest (A továbbiakban: MT) 1836—1868. 1688: XXXVIII. te. a népiskolai közoktatás tárgyában. 449—469.

2 MT 1875—1876. 1876: XXVHI. te. a népiskolai hatóságokról. 464—473., Magyarországi Rendeletek Tára. Budapest. (A továbbiakban: RT) 1876. 20 311/1876. VKM sz. rendelet: Utasítás a polgári községek számára a népiskolai közoktatást rendező 1868-ki XXXVIII. és 1876-ki XXVHI. te. végrehajtása tárgyában. 1—21.

3 RT 1902. 44 246/1902. VKM sz. rendelet a községi iskolaszéki utasítás és a községi elemi iskolai rendtartás tárgyában. 1759—1761.

1 MT 1935. 1935: VI. te. a közoktatásügyi igazgatásról. 142—158., RT 1936. 3500/1936. ein. sz. VKM rendelet a közoktatásügyi igazdatásról szóló 1935: VI. te. életbeléptetéséről. 644—646.

255