Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)
Kruzslicz István: Adatok a hódmezővásárhelyi városigazgatás történetéhez (1848–1873)
A bevételek és kiadások közötti különbözet fedezésére az egyenes adó minden forintja után 25 kr. pótadót vetettek ki. A város több ingatlan épülettel, 3250 hold 989 öl földdel rendelkezett, amely évente 31 843 Ft 23 kr-t jövedelmezett.115 Ebbó'l a rövid de tömör összefoglalásból sokminden kiderül, így többek között az, hogy a város népességénél fogva valóban elérte a legnépesebb városok szintjét, jelentó's adókat fizetett, jövedelmének döntő' többsége a hatalmas határt művelő, főleg mezőgazdasággal foglalkozó lakosság adójából származott. A téglagyár, az agyagipar, később a malomipar mellett egyetlen olyan iparág sem fejlődött ki, amely jelentős jövedelmet biztosított volna a városnak. A dualizmus- kori fellendülést tehát nem az iparnak, hanem a mezőgazdaságnak, ezen belül is a gabonakonjunktúrának köszönhette. Az önállóság elnyerése adta meg a lehetőséget az urbanizálódás területén történő előrehaladásra. Korábban, 1848 előtt a földesúr nem sokat törődött a város fejlesztésével. A megye sem tekintette feladatának a kebelébe tartozó városokkal való törődést. Bizonyíték erre, hogy a városnak még a főutcája sem volt kikövezve, a lovakat úgy kellett a feneketlen sárból kiemelni. Hivatalos épületeinek száma kevés és elhanyagolt volt. Az önállóság megszerzése történelmi távlatból is azokat igazolta, akik harcoltak érte. A századfordulóig jelentősen megváltozott a város képe. Alföldi viszonylatban páratlan gyorsasággal haladt előre az utcák kövezése, felépült az eklektikus városháza, a gimnázium új épülete, a polgári fiúiskola. A város főutcáinak a Kossuth térbe torkolló szakaszain egymás után épültek az emeletes házak. Itt fúrták 1880-ban az Alföld első ártézi kútját. Megindultak a csatornázási munkálatok. Utcaszabályozási tervek készültek, 1889-től vezették be Hódmezővásárhelyen a villanyvilágítást. 1873. ápr. 8-án nyert szentesítést a Baja és Hódmezővásárhely városok törvény- hatósági joggal történő felruházásáról szóló 1873. XI. te., melyet ápr. 15-én hirdettek ki az országgyűlés mindkét házában. A törvényt itthon az 1873. máj. 16-i rendkívüli közgyűlésen hozták nyilvánosságra.116 115 CsmL Hf. Hmvhely v. Közgy. jkv. 1923. okt. 24. Rendkívüli Közgy. Vásárhelyi Reggeli Újság 1923. okt. 25. 116 CsmL Hf. Hmvhely v. Közgy. jkv. 1873. máj. 16. 225. sz. A vásárhelyi Tanulmányokban jelent meg az önállóság elnyerését elemző tanulmány: Blazovich László : Az önálló városi jog elnyerése. VT. 1974. 41—49. 249
