Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)

Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása 1849 és 1860 között

(Az összeg nagyjából megegyezett a város összes tiszti- és szolgaszemélyzetének egy évi fizetésével.)

A város áldozata nem volt hiábavaló. Az ígéretnek megfelelően főszolgabírói székhellyé jelölték ki. A megye többi szolgabíróságához hasonlóan a Szentesi cs. kir. Vegyes Szolgabíróság (K. K. Gewischtes Stuhlricht er amt in Szentes) szervezése is 1854 tavaszára befejeződött. Basa József főszolgabírót felmentették hivatalából. Helyére Stammer Sándor eddigi vásárhelyi főszolgabíró került. Stammer mellé két alszolgabírót osztottak be, Beliczay Tamást és Seri Jánost. Az újonnan felállított szolgabíróság 1854. május 3-án kezdte meg tényleges működését. (A 17 fős személyzet Haris Konstantin I. tizedbeli 203. sz. házában — a Templom köz és a Zöldfa utca szegletén — kapott helyet. A mai Kiss Bálint és Munkácsy Mihály utca sarkán.)49

Hamarosan megtörténtek az első intézkedések a városi hatóság régen ígért átszervezésére. Bonyhády megyefőnök május elején ismét megjelent Szentesen és bizalmasan felkérte Sréter Antal polgármestert, hogy készítsen egy tervezetet az újonnan felállítandó városi tisztikar és szolgaszemélyzet létszámára, összetételére és fizetésére nézve. A kívánt tervezet hamarosan elkészült. Az 1851. évi községi Utasítás előírásaihoz igazodva némileg módosította a tisztikar hagyományos felépítését. A legszembetűnőbb változás az volt, hogy a fizetéses tanácsnoki állások számát nyolcról négyre szállította le, ugyanakkor előirányozta 6 díjtalan tanácsnok alkalmazását. Lényeges változásnak számított továbbá a nagy múltú főbírói tisztség mellőzése. Ez utóbbi a tanács és a községi választmány nyomására maradt ki a tervezetből. A két testület ugyanis egybehangzóan megállapította, hogy a cs. kir. törvénykezési hivatalok felállítása következtében a városi bíróságnak szinte semmi teendője nem maradt. Érvényes ítéletet a legkisebb peres ügyben sem hozhat, végrehajtási joga nincs, így a bírói állás a városra nézve igen kevés haszonnal jár, ugyanakkor évi fizetése tetemes kiadást jelent. A többi szaktisztség (jegyző, pénztárnok, számvevő, adószedő, mérnök... stb.), illetve szaktestület (árvabizottmány) változatlanul megmaradt. A tervezetben új, függetlenített tisztségként bukkant fel a levéltárnoki és az iktatói állás. A díjtalan tanácsnokokkal együtt az új hivatalnoki kar létszáma 34 főt tett ki. A szolgaszemélyzet tervezett létszáma 65 főre rúgott, szemben a korábbi 87 fővel. (Az eltérést az éjjeli őrök számának nagyarányú csökkenése okozta.) A hivatalnoki és szolgai fizetések megállapításánál a tervezet a községi választmány által 1851 decemberében kidolgozott tarifákhoz igazodott. Eszerint a 99 fős városi apparátus évi fizetése összesen 15 208 pft-ot tett volna ki. Ez 632 pft-tal volt nagyobb az érvényben lévőnél.50

A gyors tervezést nem követte ugyanilyen ütemű kivitelezés. Több hónapos huzavona kezdődött. A megyei hatóság ugyanis számos ponton nem értett egyet a polgármesteri tervezettel, azt túlméretezettnek minősítette. A legtöbb bírálat a két külön pénztárnoki (váltsági és adó) állás, valamint a változatlanul rendszeresíteni szándékolt rendőrtiszti állás beállítását érte, de kifogásolták az önállóan működő árvabizottmány meghagyását is. A rendészeti és az árvatári ügyek intézését a négy fizetéses tanácsnok teendői közé kívánták besoroltatni, míg a különböző pénztárak kezelésére

49 CsmL (SzF) 3593/1853. Megyefőnöki ir., 300/1853. Megyefőnöki elnöki ir.; 139/1854. Szentesi cs. kir. Vegyes Szolgabíróság elnöki ir., 949, 1513/1954. Szentesi cs. kir. Vegyes Szolgabíróság általános ir. (a továbbiakban Vegyes Szolgabir. ir.); 655, 659/1854. Tanácsi jgyk.; Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár. 321. o. Labádi Lajos: Csongrád megye neoabszolutista közigazgatásának kialakítása (1849—1854). 126—129. o.

60 CsmL (SzF) Szám nélküli vegyes összeírások/1854. Megyefőnöki ir.; 651/1854. Tanácsi jgyk.; 79/1854. Közs. Választm. jgyk.

216