Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)
Barta László: Csongrád város jegyzője
BART A LÁSZLÓ CSONGRÁD VÁROS JEGYZŐJE Ez az esettanulmány egy 1843. évi jegyzőválasztás történetét ismerteti, s mintegy megrajzolni óhajtja a feudális közigazgatás néhány vonását. Az olvasó és a szerző sajnálhatja, hogy a feldolgozott akta — Csongrád Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai (1770) 1790—1848 (1920), b) Közgyűlési és kisgyűlési iratok 1790—1848, 1843: 1842. sz. — nem került Eötvös Józsefnek, A falu jegyzője írójának kezébe. Kívánatosnak találtatott azonban, hogy a jegyzőválasztás önmagában is érdekes históriája beleágyzódjék a Károlyi-uradalom és a Csongrád megyei birtokain lévő úrbéres mezővárosok, a vármegye és az uradalom, a vármegye és a városok egymás közti kapcsolatrendszerébe, valamint a városok, különösen Csongrád belső viszonyaiba. így remélhetőleg sikerül bizonyítani, hogy a csongrádi jegyzőválasztás körüli bonyodalmak szükségszerűen következtek a körülményekből. Ilyenformán a dolgozat a címében jelzettnél némileg többre törekszik. 1 A községek belső igazgatásáról szóló 1836: 9. te., amely egyike volt a jobbágyság helyzetét átfogóan rendezni óhajtó törvényeknek, 1. §-ának (2) bekezdése így szól: „Jegyzőt pedig, ki jó erkölcséről és ügyességéről ösmeretes, a Földes-Úrnak jóváhagyása mellett az illető Község szabadon fogad, melly jóváhagyás megtagadása esetében a Megye Közönsége a fenn forgó nehézségeket elintézi, és minden esetre arra fog figyelmezni, hogy a Községek Jegyzők nélkül ne maradjanak.” A jegyzői hivatal viselését a törvény nem kötötte ugyan iskolai végzettséghez, de magától értetődött, hogy a nótárius írástudó, tanult ember legyen. Kötelmeit helyi szabályrendeletek írták körül. Minthogy Csongrád város feudális kori levéltára kevés irat híján elveszett, a szomszédos Szentes Város Közgyűlésének 1837. évi 40. jegyző- könyvi számát idézzük: ,,... Jegyzője az öszves Tanáts ülléseinek ... Fő kezelője a Város Levéltárának, azt rendben tartani tartozik ... A Levéltár Lajstromozására fel ügyel. A város jogait érintő Irományokat a köz Lajstromba is fel jegyzi, de azon felül ezeket külön és egy párban a Fő Bírónak adatandó lajstromba is be iktatja. Minden év végén a Tisztviselőktől hivatali irományait be szedi ...” A felsorolt teendők ellátásáért a jegyző fizetést kapott (a szentesi főjegyző 1837-ben évi 500 forintot), ingyen lakást a város tulajdonában lévő jegyzői lakban, jelképes összegért földhasználatot a város saját vagy bérelt területein; állami hadiadót, megyei és városi háziadót nem fizetett, robotszolgálatot nem teljesített, közmunkára nem vezényelték, katonatartásra és -szállításra nem kötelezték. 159
