Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)
Máté Zsolt: Szeged XVI. századi helyrajza
A török időben a város fokozatosan pusztult, lakossága fogyott. Musztafa bég 1543—49-ig ugyan kijavíttatta a várat és a palánkot,22 az 1552-ben bekövetkezett „Szegedi veszedelem” azonban újabb pusztulást hozott, a várost felgyújtották. 1522-ben még 1574 ház volt Szegeden, ebből ekkor már csak 1053 állott, s a pusztulást csak 246 ház vészelte át.23 1641-ben a füleki őrség a „Fazékszört” dúlta fel.24 1686. októberben a török végül feladta a várost. 1697-ben tűzvész, 1703-ban vihar, 1704-ben két várostrom pusztított, 1705-ben tűz ütött ki, „mely alkalommal a török időkből fennmaradt apró házak” és katonai raktárak leégtek, ami megmaradt, azt 1710-ben újabb tűz pusztította el.25 1712-ben nagy árvíz volt. Ezzel érkeztünk el az első, az egész várost felölelő térkép keletkezésének évéhez. Az 1713-ban készült térkép,26 amely vélhetőleg a török alól felszabadult város állapotát rögzíti, híven tanúsítja a sok katasztrófa hatását. Reizner számítása szerint 1040 ház helyét tünteti fel, ami 1548 óta további 240 családnyi csökkentést jelent.27 Az 1553-as defter28 ugyan ennél is kevesebbet, 1003 keresztény családot írt össze. A város kiterjedését tekintve azonban ezt a számot kritikával kell néznünk. Jelentős lehetett ugyanis azoknak a házhelyeknek a száma, amelyeken a mintegy 1000 főnyi mohamedán lakosság részben elfoglalt házakban, részben ún. „török módra” épült apró faházakban lakott. 1714—17 között épült a külső Palánk, másképp Eugenius árka,29 amely megszüntette a „Középvárosban” a középkor nyomait. A város rohamos fejlődésnek indult, a templomok újjáépü'tek, gátak, töltések készültek, 1776-ra a város középkori helyének már többszörösét foglalta el.30 Alább a településtudomány szempontjai szerint rendszereztük és elemeztük az írott források vonatkozó adatait. Megvizsgáltuk hogyan fordulnak elő a városszerkezet és elemei a középkori oklevelekben és a szakirodalomban. A várost említő oklevelek és szakirodalom célzatos újraolvasását végeztük el. Az írott forrásokból kiemeltük mindazt, aminek értelmezhető helyrajzi vonatkozása volt. A hatalmas adatmennyiséget a következő csoportosításban dolgoztuk fel: templomok, egyházi intézmények, szegedi középkori házak, piacok-vásárjogok, középkori városszerkezet, utcák-telkek. Kritikai szemlélettel vetettünk egybe mindent, s a legvalószínűbb — egymásnak topográfiai vonatkozásban sem ellentmondó — következtetéseket leszűrtük. Végezetül az adatok legtöbbjét a rekonstruált helyrajz térképére rávezettük. Templomok A templomok a középkori városszerkezet, az egyházi közigazgatás legfontosabb elemei számunkra. A város részekre tagolódását a templomoknak oklevelekben előforduló említéséből tudjuk kikövetkeztetni. Az egyéb egyházi intézmények is város- szerkezeti értékű adatok, bár elsődlegesen művelődéstörténeti, közegészségügyi stb. vonatkozásuk szembeötlő. 22 Reizner I. k. p. 114. 23 Reizner I. k. p. 130. 21 Reizner IV. k. p. 179. 25 Reizner I. k. p. 212. 28 Forrás 1713/1. A térkép Savoyai Jenő hg. hadijelentésének melléklete. 27 Reizner I. k. 184. 28 Vass 1982 29 Reizner L k. p. 237—239. 80 Forrás 1776/1 15
