Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)
Habermann Gusztáv: A szegedi fősóhivatal és személyzete (1790–1848)
A következő gyermek — mindannyian Szeged-Felsővároson születtek — Szidónia Krisztina Johanna volt, ki 1804. szeptember 13-án látta meg a napvilágot, és akit Szeged város bírája, Szilber János és neje Koller Krisztina tartott keresztvíz alá. Szilber szegedi neves család sarja volt, városi polgár, tanácsnok, országgyűlési követ, majd polgármester, és a Vedres család keresztkomája. Ők lettek keresztszülei a további gyermekeknek is, így az 1806. április 14-én született Ede János Györgynek, és az 1807. szeptember 25-én napvilágott látott Károly Ferencnek. 1796 Nem állnak rendelkezésünkre az ez évi sóhivatali tisztviselők nevét felsoroló listák, így bizonyosat erre az évre vonatkozólag nem tudunk. Miután azonban a sóhivatal könyveiben szerepel Virich Vilmos „jubilator”, a „Szegediner Salz Oberamts Kontrollor”, lehetséges, hogy nevezett még töltött be ebben az időben hivatalt, de az is lehetséges, hogy már nyugállományban volt. A következő évben már nem szerepel, de szerepel Lenner Ignác, aki ezek szerint 1796-ban is ratigerum magistere volt a hivatalnak. 1797 Ebben az esztendőben erősen megnövekedett a szegedi fősóhivatal személyzetének létszáma. Változás állott be a hivatalvezetői pozícióban, amelyet ezúttal a supremus per- ceptor dominus Demkovics Rafaellel töltötték be. Demkovics 1804-ig maradt eme hivatali állásában. Neje Vajenberg Jozefa volt, nemesi származású (talán Weinberg, de Weinberg), akitől három gyermeke származott. Elsőnek jött meg Rafael Ádám 1788. augusztus 8-án, akit Dugonits Ádám és neje Lob Anasztázia tartott keresztvíz alá. Dugonits Szeged szabad királyi város polgármestere volt, országgyűlési követ, tekintélyes és jómódú városi polgár, ami e keresztkomaság révén Demkovics tekintélyét csak emelte. A második gyermek 1790. május 4-én született, és ugyanazon kereszt- szülők által János (Nép.) névre lett megkeresztelve. A harmadik gyermek leány lett, az 1791. szeptember 23-án világra jött Amália Borbála Thekla, és neki már a postamester Haraszti Antal és neje Klinglmayer Borbála lettek keresztszülei. Új ember került az ellenőri állásba is, contrascriba dominus Hauk Ádám személyében. Hauk Ungvárról jött Szegedre, ahol az ottani sóhivatalnál volt hivatal- vezető. Alighogy ide helyezték, állása máris megüresedett és nevével többé nem találkozunk. Családjának azonban több tagja is töltött be közhivatalt. A ponderum magisteri beosztásban három további státust rendszeresítettek, és így négy állás került betöltésre. Az első mázsamester Cusányi István lett, aki úgy látszik, mindössze két évig szolgált Szegeden. Ugyancsak nemesi származású volt Cusányi István, és nem lehet kizárni, hogy esetleg ama Cusányi Jakab tábornoknak a rokona (Cusány), akit 1715-ben honfiúsítottak. A második mázsamestert Szvanuti (Szvanits) Józsefnek hívták, személyi viszonyait közelebbről nem ismerjük, és Szegeden is csak rövid ideig tartózkodott. E hivatali reszort harmadik tagja Szalóky Ignác lett. Ő 1813-ig maradt ebben az állásában, amikor alantasabb pozícióban családjának egy másik tagja váltja majd fel. Szalóky Koch Franciskát vette feleségül. Nem kizárt, hogy Szalóky Ánna Franciska (1786—1848), aki Müller Ferenc Csongrád megyei ügyész felesége volt, és aki utóbb Szeged város kapitánya lett, valamint Szalóky Zsuzsanna (1780—1837), aki viszont Suszter (esetleg Sosztarich) József sóhivatali tisztnek volt a felesége, rokonai voltak. Egyébként a Szalóky családnak több tagja később is szerepel Szegeden. 131
