Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)
Habermann Gusztáv: A szegedi fősóhivatal és személyzete (1790–1848)
kutatásra tartozik. A szegedi só adminisztrációjának folyamatosságát talán az is igazolja, hogy a török nyilvántartásokban is szerepel 1527—1578-as idó'szakban Szegeden a Sóhordó utca, és hogy az ezt követően adónyilvántartásokban nem bukkan elő, nem annak tulajdonítható, hogy az utca vagy annak elnevezése megszűnt volna, hanem annak, hogy a török adóigazgatás rendszere változott meg, és a továbbiakban nem az utcánkénti, hanem a városi kerületek szerint történt az adó összeírás és kivetés.79 Nagyon érdekes, hogy ezekben a zavaros időkben, amikor a város már török fennhatóság alatt élt és a portának adózott, a pozsonyi kamara a várost változatlanul, mint irányában elszámolni köteles egységet tartotta nyilván, egyrészt az itt létezett kamarai fŐsóhivatal, másrészt a szabad királyi város által a szegedi kamarán keresztül teljesítendő pénzügyi kötelezettségei szempontjából és ezért 1558. április 6-án hat évre, 1564. május 14-ig terjedőleg Szegedi kamarai gondviselőt, a szegedi királyi javadalmak kezelőjét nevezte ki Pelényi Bálint személyében. És ha bár időbelileg jóval későbbi időpontra esik, hadd említsük meg mindjárt itt, hogy ugyanilyen kamarai felügyelő — most tiszttartónak nevezték — kinevezésére került a sor 1615-ben, amikor ezt az állást Erős Bálinttal töltötték be, aki ezt a kinevezését, mint egyébként váci lakos és kiszolgált rokkant katona, e katonai érdekeinek köszönhette. Későbbi években is találkozni Szegedről induló sószállításokkal. így például 1586-ban Dóka Lukács háromezer darab sókockát hozott Szegedre,80 és ilyen sóbehozatal török kimutatásokban továbbra is fellelhető.81 Anélkül, hogy ezzel az idevonatkozólag, ezt a kort illetőleg még bizonyára feltárható adatok után kutatnánk, ami e dolgozat keretén messze túlmutatna, az eddigieket is elegendőnek tartjuk annak megállapításához, hogy a török hódoltság ideje alatt annak kezdetétől egészen Szeged felszabadulásáig nagyon rövid kényszerű megszakításoktól eltekintve, dolgozott jelentős mennyiségeket adminisztráló sóhivatali szervezet. Az ,,occupáció” Az 1686-os esztendő meghozta Buda felszabadítását a török uralom alól és ezzel megkezdődött az ország többi részeinek felszabadítása is. E ténynek több vonatkozásban is döntő jelentősége volt a magyar kamara és általában a kamara alá rendelt hivatali szervezet életében. Az ország ama részein, amelyen egy időben. I. Lipót uralkodott a kamarai adminisztráció lényegében csak vegetált az állam politikai bizonytalansága következtében, és így annak reorganizálása múlhatatlanul szükségesnek mutatkozott. Az ország többi részén és főleg a török uralom alatt lévő területeken a kamarai és általában az osztrák közigazgatási rendszer megszűnt, és ezeken a helyeken egy a nyugat előtt teljesen idegen, közigazgatás honosult meg. így ezeken az országrészeken azoknak fokozatos felszabadítása után a kamarák újbóli felállítása és megszervezése elkerülhetetlen volt. A király tanácsadóinak körében az az álláspont kapott lábra, hogy miután Magyarországot fegyverrel foglalták vissza, tulajdonképpen nem az ország felszabadításáról van itt szó, hanem annak katonai elfoglalásáról, occupációról. Ez esetben pedig az ország eddigi önállósága, beleértve Erdélyt és a kapcsolt részeket, egyike lett az osztrák örökös tartományoknak, és így a hadijog alapján közigazgatásának 79 Vass Előd : Szegedi és csongrádi nahie 24; u. a.: Szegedi nahie 75. p. 80 Szakály Ferenc in Szeged története (Monogr.) I. k. 593. p. 81 Szakály Ferenc, in Szeged története (Monogr.) I. k. 594—595. p. 119
