Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)

Habermann Gusztáv: A szegedi fősóhivatal és személyzete (1790–1848)

kutatásra tartozik. A szegedi só adminisztrációjának folyamatosságát talán az is igazolja, hogy a török nyilvántartásokban is szerepel 1527—1578-as idó'szakban Szegeden a Sóhordó utca, és hogy az ezt követően adónyilvántartásokban nem buk­kan elő, nem annak tulajdonítható, hogy az utca vagy annak elnevezése megszűnt volna, hanem annak, hogy a török adóigazgatás rendszere változott meg, és a továb­biakban nem az utcánkénti, hanem a városi kerületek szerint történt az adó össze­írás és kivetés.79 Nagyon érdekes, hogy ezekben a zavaros időkben, amikor a város már török fennhatóság alatt élt és a portának adózott, a pozsonyi kamara a várost változatlanul, mint irányában elszámolni köteles egységet tartotta nyilván, egyrészt az itt létezett kamarai fŐsóhivatal, másrészt a szabad királyi város által a szegedi kamarán keresz­tül teljesítendő pénzügyi kötelezettségei szempontjából és ezért 1558. április 6-án hat évre, 1564. május 14-ig terjedőleg Szegedi kamarai gondviselőt, a szegedi királyi javadalmak kezelőjét nevezte ki Pelényi Bálint személyében. És ha bár időbelileg jóval későbbi időpontra esik, hadd említsük meg mindjárt itt, hogy ugyanilyen kama­rai felügyelő — most tiszttartónak nevezték — kinevezésére került a sor 1615-ben, amikor ezt az állást Erős Bálinttal töltötték be, aki ezt a kinevezését, mint egyébként váci lakos és kiszolgált rokkant katona, e katonai érdekeinek köszönhette. Későbbi években is találkozni Szegedről induló sószállításokkal. így például 1586-ban Dóka Lukács háromezer darab sókockát hozott Szegedre,80 és ilyen sóbe­hozatal török kimutatásokban továbbra is fellelhető.81 Anélkül, hogy ezzel az idevonatkozólag, ezt a kort illetőleg még bizonyára feltár­ható adatok után kutatnánk, ami e dolgozat keretén messze túlmutatna, az eddigieket is elegendőnek tartjuk annak megállapításához, hogy a török hódoltság ideje alatt annak kezdetétől egészen Szeged felszabadulásáig nagyon rövid kényszerű megsza­kításoktól eltekintve, dolgozott jelentős mennyiségeket adminisztráló sóhivatali szervezet. Az ,,occupáció” Az 1686-os esztendő meghozta Buda felszabadítását a török uralom alól és ezzel megkezdődött az ország többi részeinek felszabadítása is. E ténynek több vonatkozásban is döntő jelentősége volt a magyar kamara és általában a kamara alá rendelt hivatali szervezet életében. Az ország ama részein, amelyen egy időben. I. Lipót uralkodott a kamarai adminisztráció lényegében csak vegetált az állam politi­kai bizonytalansága következtében, és így annak reorganizálása múlhatatlanul szük­ségesnek mutatkozott. Az ország többi részén és főleg a török uralom alatt lévő területeken a kamarai és általában az osztrák közigazgatási rendszer megszűnt, és ezeken a helyeken egy a nyugat előtt teljesen idegen, közigazgatás honosult meg. így ezeken az országrészeken azoknak fokozatos felszabadítása után a kamarák új­bóli felállítása és megszervezése elkerülhetetlen volt. A király tanácsadóinak körében az az álláspont kapott lábra, hogy miután Ma­gyarországot fegyverrel foglalták vissza, tulajdonképpen nem az ország felszabadí­tásáról van itt szó, hanem annak katonai elfoglalásáról, occupációról. Ez esetben pedig az ország eddigi önállósága, beleértve Erdélyt és a kapcsolt részeket, egyike lett az osztrák örökös tartományoknak, és így a hadijog alapján közigazgatásának 79 Vass Előd : Szegedi és csongrádi nahie 24; u. a.: Szegedi nahie 75. p. 80 Szakály Ferenc in Szeged története (Monogr.) I. k. 593. p. 81 Szakály Ferenc, in Szeged története (Monogr.) I. k. 594—595. p. 119

Next

/
Thumbnails
Contents