Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)

Farkas Csaba: A szegedi plébánia 1761. évi összeírása

a fizetség. És végül van a persely, amelyben vasárnaponként és ünnepnapokon a hívek kegyes adományait összegyűjtik.

Ötödször: Semmiféle kegyes hagyatéka sincs. Az elhunyt Temesváry János, korábban szegedi bíró végrendeletének utolsó iratai alapján örökül lett hagyva 300 forint egy kápolna építésére a temetőben, vagy mellette. A mai magisztrátus nem ismeri, hogy hova került ez a pénzösszeg, néhányan úgy vélik, hogy ezt ez idő szerint a ferencesrendi szerzetesek tornyának építésére fordították.

Hatodszor: Az elhunyt Feldhofer György szenátor úr, egykor eme plébánia gondnokának számadása szerint kellett lenni 343 forintjának, de az ő itthagyott özvegye és senki más előtt nem ismeretes, hogy hol van ez az összeg. A szegény özvegyet már figyelmeztették, hogy a férje hátrahagyott javaiból ezt az összeget fizettesse be, amelyet ha majd befizetik, tüstént el fognak helyezni.4

Hetedszer: Terhelő adóssága nincs.

Nyolcadszor: A város magisztrátusa a saját kebeléből, sőt a huszonnégyes testületből jelölte ki a templom ügyei felett őrködő gondnokot. Ennél a gondnoknál van a két kulccsal ellátott pénzszekrény és e kulcsok közül az egyik a felhatalmazott ügygondnoknál van, a másik pedig a plébánosnál található. A gondnok minden évben bemutatja a számadásokat a plébános, és a magisztrátus által erre a feladatra kirendelt két szenátor előtt.

Kilencedszer: A templomnak elidegenített, zálogba helyezett, és vásárolt birtokai nincsenek.

Tizedszer: A kincstárra vigyázva gondot fordítanak, ennek a leltára az „A” jellel ellátott iratban csatoltatik. Új felszerelésről tavaly gondoskodtak.

Tizenegyedszer: A templomban 8 oltár található. A nagy oltár Szent Demeteré, az evangélum oldalon az első oltár az Úr keresztjéé, a második a Szentháromságé, a harmadik Calazanci Boldog Józsefé, a szentlecke oldalon az első oltár pedig Szent Annáé, a második Nepomuki Szent Jánosé, a harmadik a názáreti szent családé, a negyedikben a Legszentebb Megváltónak a szobrát egy üveg alá elzárva tartják, ugyanennek a Megváltónak a tiszteletére szentelve. Az igen régi kápolnában (egykor itt végezték az összes szertartást mindaddig, míg a mai templomban részint királyi gabona, részint kínzóeszközök is őrizve voltak), ami a toronnyal szomszédos, van egy Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére megáldott oltár.

Tizenkettedszer: Ebben a templomban van két, apostoli tekintély alapján felállított társulat, az egyik a plébániatemplomi Szentháromság társulat, a másik a Boldog- ságos Szűz Scapulare társulata, amely egyesítve van a piaristákéval. Az első gyüleke- kezet tagjai vasárnaponként rózsafűzért mondanak, és a Szentháromságról litániákat tartanak, a dalmátok az első szertartás5 alatt, a németek pedig a kitett Oltáriszentség előtt fél kilenckor. A társulat a hónap utolsó vasárnapján Szentháromság körmenetet és felajánlást tart. A másik társulat tagjai szombaton a Gyümölcsoltó Boldogasszony kápolnában, amely a templom mellett van, egy misét mutatnak be az Oltáriszentség kitételével, ami alatt egy rózsafüzért mondanak el. A hónap utolsó előtti vasárnapján körmenetet és felajánlást tartanak. E társulat tagjai a hét Miatyánk és Üdvözlégy-en kívül, ahányat naponta kell mondani, megtartóztatják magukat a hústól szerdán (Mercurius napján), és e helyett rózsafüzért mondanak. A szentbeszédet tartó atyák közül van a két elöljárójuk, akik gondoskodnak arról, hogy az ő szabályaiknak eleget tegyenek a tagok. A Szentháromság társulatnak a havi felajánlásokból ered a jövedelme, a szolgálati jutalmakból, a kísérésből, a szoborból6 éspedig évente körülbelül

4 Ti. fel fogják használni.

5 Első szertartás, értsd: a legkorábbi mise.

6 Kísérés, szobor: itt bizonytalan jelentésű fogalmak.

6