Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)

Tóth Ferenc: Giba Antal felmérése Makó szállásföldjeiről 1819–1820-ban

lésnek sokkal meghatározóbb szerepe volt, mint a vásárlásnak. Nagy Györgynek 1781-ben a 163. helyrajzi számon három sessió földterülete volt. Ennek tulajdonosai 1820-ban:

82 Ifj. Nagy György Ferencz

1

83 Nagy György András

4/8

84 Nagy György Péter

4/8

85 Ör. Nagy György János

4/8

86 Ifj. Nagy György István

2/8

87 Nagy György Péter

2/8

Valószínűleg ilyen megokolásból írta Szirbik Miklós: „Amely darab földet ezeló'tt 40 esztendó'vel egy háznép birt, most azt 10—12 bírja.” Ennek okát a famíliák elágazásában és az idegenek szüntelen megtelepedésében látja.13 Bizonyos családok esetében ez a birtokelaprózódás pontosan kimutatható, de a változás még sem olyan nagy mértékű, ahogyan Szirbik Miklós vélte.

A földparcellák száma 1781-ben 656, 1820-ban 1072, de ez nem megfelelő' összehasonlítási alap, ugyanis az urbárium időszakával ellentétben a reformkor elején már két vagy több helyen fekvő külső telekkel is rendelkezhetett valaki. Sokan gondviselőre szorultak, a föld még az idős gazda nevén volt, de az eltartó azt együtt művelte a magáéval. Amennyiben ez szomszédos telek, Giba sem rajzban, sem a kataszterben nem különítette el. Ilyen körülmények miatt célszerű családok helyett gazdaságokról beszélni. 1820-ban — a kataszterből kiolvashatóan — az 1072 birtoktest 951 gazdaság között oszlott meg. Egy-egy háztartásra átlagosan 29 jugerum tanyaterület jutott.

Harmincnyolc év leforgása alatt alapvető birtokelaprózódás Makón nem zajlott le. A féltelkesek százalékos megoszlása nem változott, valamelyest csökkent az egytel- kesek és az annál nagyobb birtokosok aránya. Lényegesen nőtt a negyedtelkesek százalékos megoszlása. A társadalom mélyreható tagolódása nem a telkes jobbágyok kategóriáján belül zajlott, Makó társadalmára az elzselléresedési folyamat jellemző.

Teleknagyság

1781

1820

1/8

—%

0,3%

2/8—3/8

29%

36,4%

4/8—4/8

30%

29,2%

6/8—7/8

10%

13*5%

1

18%

10,8%

1 felett

13%

9,8%

100% 100,0%

A ,.Földnyilvántartási könyv” ugyanúgy mint a területszámítási jegyzőkönyvek Giba kéziratában maradt ránk, amelyet földmérési kataszterként teszünk közzé. Az utóbbiban olykor módosított terület szerepel, ugyanis földmérőnk dűlőnként összefoglaló méréseket is eszközölt (az „A” dűlő esetében ezt a területszámítási jegyzőkönyvben is feltünteti), az esetleges eltérő adatok miatt korrigálnia kellett.

13 Szirbik Miklós: Makó városának leírása. Makó, 1979. 35.

58