Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)
Tóth Ferenc: Giba Antal felmérése Makó szállásföldjeiről 1819–1820-ban
görbékkel helyettesítette rajzolónk, Paál László; így azoknak épp olyan hatásuk van, mintha domborzatábrázoló szintvonalak lennének. A viszonylag sík szárazulatokból kiemelkedő' halmokat egyszerű pillacsíkozással teszi szemléletessé: a harmadik szelvényen, nagykirályhegyesi határon áll a ma is Határhalomnak nevezett magaslat a 908 hrsz-ú Török János-féle föld szélében. A negyedik szelvényen már valamennyi határdombot — azok felhantolt (hompolt) állapotára utalva — kis köröcskékkel, ún. nullkörökkel jelöli, itt-ott a homp jelentőségére utalva pillacsíkozza is. A zegzugos Mikócsai ereknek a városszéli kertekkel való határán feltünteti a „Lukas halmot” és egy másik nevezetlen vízparti magaslatot. Ezek ma is megvannak a Királyhegyesi út DK-i oldalán, az előbbinek Vágott halom a neve. Az első szelvény város felé eső DNY-i nyúlványa különösen gazdag halmok rajzában. (Ez a térképmellékletre hely hiányában nem kerülhetett rá!) A Földeáki út elágazásánál a Halász halom, a Sós Tótól É-ra a Ketskés és Sós tó halmokat rajzolta még. A második szelvényen egyetlen halmot tüntet fel névtelenül a Szárazér vonulatának Ny-i partján a 460 hrsz-ú Igaz Mihály-féle föld végében. Ennek ma már sem térképen, sem a valóságban nincs semmi nyoma, ezért különös jelentőséggel bíró egyedi ábrázolásról beszélhetünk. A KATASZTER Giba Antal a térkép földparcelláiba már nem írja be a tulajdonosok neveit — mint ahogy azt még Vertics József tette — így a térképmű lelke a földkataszter. Ennek két munkrésze is van: az egyiket — mai kifejezéssel — területszámítási jegyzőkönyvnek, a másikat területkimutatásmk nevezhetnénk. Mindkettő Giba Antal kezeírása. Az előbbi részletes mérési adatokat is tartalmaz, az utóbbi csak a végeredményt. A jelen kiadványban ezt a kivonatos táblázatot tettük közé. Az úgynevezett területszámítási jegyzőkönyv felirata: Püspök Makó Várossá Határában felfekvő Szállásföldeknek kiszámítása. Készült az 1819/20-dik Esztendőben. Ez eredetileg hat könyvből állt, az ötödik füzetre nem találtunk rá. lsö Könyv és pediglen lsö számtól a 159dikig 2dik Könyv folytatva a 160dik Numerustól a 368dikig 3dik Könyv folytatva a 369dik Számtól az 621dikig 4dik Könyv folytatva az 622dik Számtól a 832dikig Az 5. könyv, amely a 833-tól 1034 számig tartalmazta a kimutatást, megsemmisült vagy ismeretlen helyen lappang. A 6dik Könyv 1035—1072-ig tartalmazza a felmérést.6 A területszámítási jegyzőkönyv első rovata a ,.Dűlök Numerusá”-t (betűjelét) tünteti fel. Ez pontosan mutatja a felmérés menetét. A hiányzó ötödik kötet adatait rekonstruáltuk, ezeket a tételeket zárójelben közöljük. A DŰLŐK SORRENDJE Numerus Helyrajzi szám Hely megjelölés A 1—25 Ugarszéli út — Rákos A—B 26—28 Rácz út —Battonyai út B 29—64 Rácz út — Ugarszéli út C 65—97 Ugarszéli út — Rácz út D 98—129 Rácz út — Ugarszéli út E 130—159 Battonyai út — Rácz út — Battonyai út F 160—167 Battonyai út — Ugarszéli út G 168—204 Ugarszéli út — Rácz út 51
