Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)
Kruzslicz István: Csongrád város mezőgazdasága és lakosainak helyzete II. József kataszteri földmérése tükrében
A parasztság jogi értelemben történő rétegződését vizsgálva megállapítható, hogy a zsellérek aránya már 1773-ban közel kétszerese a telkes jobbágyokénak, és 1848-ig a zsellérek száma tovább növekszik. Az urbáriumban a telkes jobbágyok és a házas illetve háznélküli zsellérek szerepelnek. Az 1786-ban elkezdett kataszteri fölmérés viszont minden megművelt földterület használóját számbavette. így sikerült egy olyan rétegre is fényt deríteni, amely eddig az adózási céllal készült összeírásokban nem szerepelt. Az árendás földeket használókról van szó, akik pontosan kimutathatók az általuk bérelt föld nagyságával együtt. Ez a 36 háztartásfő sem az urbáriumban, sem a dikális összeírásokban nem szerepelt, ha tehát csak ezeket a forrásokat vennénk figyelembe, akkor a telkesek és zsellérek arányának megállapításánál más eredményre jutnánk. Bizonyítja ezt az alábbi táblázat is, ahol a felső sorban csak az úrbéres telekkel rendelkezők szerepelnek, az alatta lévő (zárójelbe tett) sorban viszont az úrbéresek számát megnöveltük azzal a 36 árendással, akik az úrbéresekéhez hasonló nagyságú földet műveltek. Az eredmény némileg módosul, ugyanis földdel rendelkezők aránya 25,5%-ról 28,2 %-ra növekszik, a zsellérek aránya pedig 74,4%-ról 71,8%-ra csökken: Év telek telkes jobbágy zsellér összesen zsellér % telkes jobbágy % 1773 358 317 574 891 64,4 35,6 1786 300 249 723 972 74,4 25,6 (249+36 = 285) 723 (1008) (71,8) (28,2 20,1) 1828 3551/, 350 1 388 1738 79,9 1845 358 368 1 750 2 118 28,6 17,4 A telekaprózódás folyamatának eredményeként 1845-ben az úrbéres összeírásban már csak 17,4% a telkes jobbágy. Nyilvánvaló, ekkor is voltak olyanok, akik nem úrbéres jobbágyként ugyan, de meghatározott nagyságú földterületet béreltek, ők azonban az úrbéres összeírásból kimaradtak. A telkes jobbágyoknál tapasztalható telekaprózódás is egyre jobban előrehaladt, aminek fő oka a telkes jobbágyok természetes szaporodása és az úrbéres telekállomány nagyságának változatlansága volt.64 Csongrád II. József féle kataszteri felmérése a város mezőgazdasági viszonyainak, lakosai helyzetének vizsgálatához jól hasznosítható adatokat szolgáltatott. Rendkívül fontos azonban a más forrásokkal történő összevetés, hiszen hosszabb folyamat elemzésére egy adott időpontban készített felmérés egymagában nem elegendő. Mint forrás, hozzájárulhat azonban több kérdés teljesebb megoldásához, és a feltárt eredmények tágabb összefüggésben is felhasználhatók. 54 * * 54 CsmL Szf. Csongrád úrbéres tabellája 34/1773. KcsL 1510 Csongrád fassios könyve 1786 CsmL Szf. IV. A. 12. b. Csongrád 1828. évi összeírása 38—42. k. Uo: IV. A.39.Csongrád 1845. évi úrbéres összeírása. 44/1845. 43
