Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)
Kruzslicz István: Csongrád város mezőgazdasága és lakosainak helyzete II. József kataszteri földmérése tükrében
melly a többi Helységekre nézve megállapítva vagyon t. i. akója 4 fval felvétethetik” — írja az uradalmi számvevő 1827-ben.41 Fényes Elek 1847-ben kiadott művében kiemeli, hogy a szegedi, vásárhelyi, szentesi, csongrádi szőlős kertekben a fehér és vörösbor bőséggel terem, de nem állandó s nem is elég, majd megjegyezi: „ jóságára nézve legjobban dicsértetik a csongrádi vörösbor.”42 Kaszálók Az úrbéres és árendás szállásföldeknél a szántóföld rubrikában szerepelt a szántó és a hozzá tartozó kaszáló területe is, de a kaszálók hozamait a rétek rubrikában jegyezték fel. A szállási kaszálók összes területét a felmérés 6272 hold 1446 4 négyszögölben állapította meg. Ebből az úrbéres szántókhoz tartozott 4814 hold 1543 négyszögöl, melynek hozamát 64 635 q 21 fontra becsülték. Ez egy hold földön átlagosan 13,4 mázsa szénatermést jelei tett. Az allódiális szántókhoz 1457 hold 1378 4 négyszögöl kaszálót mértek fel, melynek hozamát 19 268 mázsa 8 fontra becsülték. Ez egy hold földön átlagosan 13,2 mázsa szénatermést jelentett. A község használatában lévő 202 hold 200 négyszögöl „közönséges kaszálók”-at 3234 mázsa szénahozammal mérték fel. (egy holdra esik: 15 q.) A földesúr használatában pedig 1129 hold 11834négyszögölet mértek fel 11 836 mázsa 21 font szénaterméssel (egy holdra esik: 10,4 q.) A szállási kaszálók szénahozamát parcellánkénti megoszlásban a következő táblázat szemlélteti: 1 holdra esőszénatermés mázsában III. szakasz db IV. szakasz parcellák száma db V. szakasz db 4 1 — — 8 7 5 10 10 4 12 17 12 8 39 20 13 — 28 18 14 33 75 20 15 10 40 — 16 2 8 1 65 207 86 Legelők és rétek A lakosság állattartásához nagy legelőterületre volt szükség. A felmérés szerint a község használatában volt összesen 6828 hold 1285 öl legelő, melynek hozamát a rétek rubrikában 19 425 mázsa 55 font szénában becsülték. A holdankénti szénahozam az évi 3 mázsát sem érte el. A földesúr 1877 hold 440 négyszögöl legelőjének szénahozamát 6011 q-ra becsülték, ami éves átlagban 1 holdra 3,2 q szénát jelentett. A földesúri legelők tehát jobb minőségűek voltak, mint a községi legelők. A község legelőjének részletezése: 41 Uo: a szőlők területe és hozamai. 42 Fényes: im.: I. 417. 34
