Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)
Kruzslicz István: Csongrád város mezőgazdasága és lakosainak helyzete II. József kataszteri földmérése tükrében
Dohány termesztés A földesúr allódiális földjéből hasított ki parcellákat azoknak a dohánykertészeknek, akik meghatározott bérleti díj ellenében használták ezeket a földeket. A dohánykertészek a felmérés szerint 757 hold 287 A négyszögöl dohányföldön összesen 3595 q dohányt termeltek. A holdankénti átlagtermés 4,75 q. A dohány pénzbeli értékét is meghatározták: 3030 q volt 3 Ft 10 kr-jával 9271,8 Ft, míg 565 q 2 Ft 30 kr-jával 1412,5 Ft, összesen tehát 10 684,3 Ft, amiből a földesúrnak jelentős haszna származott. A kataszteri felmérésben az úrbéres és árendás jobbágyok dohányföldjei is szerepelnek. Ezek egészen kis parcellák voltak, melyek összesen 160 hold 122 4/6 négyszögölet tettek ki. Az összes termést 713 q-ra becsülték. A holdankénti átlagtermés (4,46 q) alig tér el a dohánykertészek átlagától. A 713 q dohány 2 Ft 30 kr-jával összesen 1782 Ft 30 kr. A kataszteri felmérés alapján a dohánytermesztés szakaszonkénti megoszlása: Szakasz földesúri és árendás d. föld telkes jobbágyok d. földje hold □ -öl mázsa 3 Ft 10 mázsa 2 Ft 30 hold n-öl mázsa mázsa II. 133 1 557 839 — —-- -— I II. 98 269-f 254 192 28 530~- 130 IV. 128 865A — 364 121 700” 542 V. 3 1 523 — 9 10 491-J- 41 VI. 379 450-51849 — —--- --— I X. 12 1 479-f88 — — — — — 757 287-f3030 565 160 122-í- 713 A földesúri dohánykertészségek Felgyő, Gede halom, Kónya halom Csany puszta nevű határrészeken terültek el. A dohányföldek mellett szántó és legelő tartozott a dohányparcellákhoz. A II. szakaszban pl. a 133 hold 1557 négyszögöl dohányföld mellett 184 hold 865 négyszögöl szántóföldet is használtak a kertészek, melyen gabonát termesztettek. A VI. szakaszban a kertészek összesen 835 hold 149 öl gyenge hozamú, szikes legelőt béreltek állataik legeltetésére. 1826-ban már lényegesen megnövekedett a dohánytermesztésre bérbeadott földterület nagysága. Ekkor már 1241 holdon és 946 négyszögölön termelték a dohányt. Az újfalusi kertészség 72 hold, felgyői 425 hold 1170 négyszögöl, fehértói 90 hold 28 négyszögöl, ellési 19 hold 548 négyszögöl, a csanyi kertészség pedig 1048 hold földön. (1200 négyszögöles holdakban ez 1655 hold 546 négyszögölnek felel meg.) Ehhez még hozzájött a búzaföld (613 hold 1032 négyszögöl), a kaszáló (180 hold), a legelő (1654 hold 44 négyszögöl) 1200 négyszögöles holdban kifejezve. A dohányföldek után a kertészek 1200 négyszögöles holdanként 75 font dohányt szolgáltattak be a földesúrnak. (Mázsáját ekkor már 8 Ft-ba számították.) A búzaföldek után holdanként 1 Ft 30 kr-t, a kaszálók után holdanként 1 Ft-ot fizettek. A legelők után változó volt a bér. A kertésztelepeken ekkor már vízimalmok is voltak, melyeket vagy a csongrádi lakosok vagy a kertészek béreltek. A csanyi kertészek 13 vízimalom után malmonként 30, azaz összesen 390 Ft-ot fizettek. A kertészségek mészárszéket és kocsmát is fenntartottak. Az újfalusi kertészek a korcsmáltatás sza32
