Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)
Dóka Klára: A dél-alföldi iparosság struktúraváltása a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korában (1828–1870)
tették. A kiemelkedő vállalkozók a faluról beáramló munkaerőt szolgálatukba fogadták és ezek a tönkrement mesterekkel együtt a megerősödő gyárakban munkásként dolgoztak. Legfontosabb iparcsoport az élelmiszeripar volt, ahol jelentős tőkés üzemek alakultak (malmok, szesz- és sörfőzők), 1828-hoz és 1862-höz képest leginkább a kisműhelyeken alapuló bőripar hanyatlott le. Az új szabad királyi városban, Versecen 1828-hoz viszonyítva, a mesterek száma két és félszeresére, a legényeké ötszörösére nőtt, de így sem jutott minden önálló iparosnak segéd. Az ágazati összetétel lényegesen nem változott: továbbra is a fa- és fémipar, valamint a bőripar állt az élen. A mezővárosi és falusi ipar színvonala elmaradt az országos átlagtól. A hagyományos fazekas mesterség Lippán és környékén végleg elvesztette jelentőségét, nagyobb arányú iparűzés csak az újaradi (maros- melléki) járásban folyt, ahol szintén a gyáripar területén indult meg a fejlődés.. Torontói megye Torontál megyében a vizsgált időszakban a mesterek és legények számának alakulását a következő adatok mutatják : 1828 — mester: 2853, legény: 627 1857 — mester: 6550, legény: 4292 1870 — mester: 9217, legény: 6637 és 348 alkalmazott. Látható, hogy a feudális kötöttségek megszűnése után a megyében először a legények száma nőtt meg. A faluról elvándorlók nem értettek mesterségükhöz, ezért legénynek álltak, és önállósodásukra az 1860-as évektől került sor. Mivel nem volt a megyében ipari város, nem volt tőkekoncentráció, az önállósodó mesterek egyelőre boldogulni tudtak. Az ágazati összetételt illetően a textilipar részesedése igen alacsony volt, és vesztett jelentőségéből az élelmiszeripar is. A segédek száma egyébként csak itt haladta meg a mesterekét. (1. XLIV. táblázat!) A megye legiparosodottabb járása a nagyszentmiklósi volt, ahol minden 35. lakos önálló kézműves volt, de a legények száma alig felét tette ki a mesterekének. Legtöbb mester és legény fa- és fémiparral, valamint bőriparral foglalkozott. A torökXLIV. TÁBLÁZAT Ágazati megoszlás Torontál megyében 1870 csoport Iparos és gyáros Alkalmazott Segéd Összesen % Nagybecskereki járás I. 149 1 312 462 12,63 II. 476 2 466 944 25.81 III. 199 7 201 407 11,13 IV. 192 5 93 290 7,93 V. 624 8 607 1 239 33,88 VI. 190 7 118 315 8,62 összesen 1 830 30 1 797 3 657 100% 255
