Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)
Dóka Klára: A dél-alföldi iparosság struktúraváltása a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korában (1828–1870)
XLI. TÁBLÁZAT AZ ÁGAZATI STRUKTÚRA ÖSSZEFOGLALÁSA 18 7084 csoport Iparos és gyáros Alkalmazott Segéd Összesen % Országosan I. 13 678 982 36 457 51 117 9,56 II. 60 260 1 880 78 669 140 809 26,34 III. 27 056 1 808 41 507 70 371 13,16 IV. 42 088 792 38 791 81 671 15,28 V. 68 073 1 651 68 825 138 549 25,93 VI. 27 422 1 100 23 494 52 016 9,73 Összesen 238 577 8 213 287 743 534 533 100% Délalföld I. 2 847 150 4 795 7 792 7,55 II. 14 447 292 12 705 27 444 26,61 III. 5 744 374 9 746 15 864 15,38 IV. 8 854 150 7 753 16 757 16,24 V. 14 400 385 10 546 25 331 24,56 VI. 4 678 230 5 056 9 964 9,66 Összesen 50 970 1 581 50 601 103 152 100% Ágazati összetétel szempontjából országosan a fa- és fémipar állt az élen, amit a bó'ripar követett, harmadik helyre pedig a textilipar került. A Délalföldön az országos átlaghoz képest valamivel kisebb volt az építészeti és művészeti ipar, valamivel nagyobb az élelmiszeripar részesedése. A délalföldi helyzetet az 1828-as állapottal összevetve megállapítható, hogy a textilipar aránya 5, a bó'riparé 4%-kal csökkent, lényeges növekedés — arányaiban — az I. és VI. iparcsoportoknál volt. Az országos mutatók szerint — a textilipar és szolgáltatóipar kivételével — a segédek száma mindenütt meghaladta az önálló iparosokét. Legmagasabb az élelmiszer- iparban volt, ami már a kapitalista iparfejlődés egyik tendenciájára utal. A Délalföldön a segédek száma nem érte el a mesterekét a fa- és fémiparban, textiliparban, bőriparban sem. Ez a munkaerőhiány mellett arra mutat, hogy az egyedül, kereskedők számára dolgozó kézművesek a terület ipari összetételében még mindig szerepet kaptak. Legtöbb önálló, legény nélküli mester a bőriparban volt, ahol számuk csaknem elérte a 4000 főt. A segédek száma •— a hazai kapitalista iparfejlődésnek megfelelően — a mesterekhez képest legmagasabbra az élelmiszeriparban nőtt, holott 1828-ban itt mutatta a legkisebb értéket. (Az ágazati struktúra bemutatásánál az 1828-as összeírás elemzésekor alkalmazott módszereket követjük, külön-külön bemutatva az egyes járások, városok iparának összetételét.) 84 84 Vö. XXIX. táblázat. 249
