Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)
Dóka Klára: A dél-alföldi iparosság struktúraváltása a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korában (1828–1870)
Az összehasonlításból világosan látszik, hogy a helyi adottságok kihasználásán alapuló iparűzés Csongrád megye e két mezővárosában az 1850-es években is fejlődött. A tőkekoncentráció még nem ért el olyan méreteket, hogy jelentősebb gyáripari fejlődés kezdődött volna, viszont a közlekedési lehetőségek javulásával a falusi iparűzők által előállított termékek könnyen piacot találtak. A faiparban, amelyhez nem volt elegendő alapanyag, szinte megállt a fejlődés, hiszen éppen a szállítási lehetőségek javulásával érdemesebb volt más vidékről hozni a termékeket, mint helyben előállítani azokat. Iparstruktúra az 1862-es ADÓÖSSZEÍRÁS TÜKRÉBEN A kézműipar polgári forradalom utáni helyzetét — az önálló iparűzőkre korlátozva — a bevezetőben említett, 1862. évi adóösszeírás alapján vizsgálhatjuk meg. (1. XXXIV. táblázat!)73 Az 1862. évi összeírás 29 371 nevet tartalmaz, pontossága nem éri el az 1857-es népszámlálását. Nem foglalja magában a hajósokat, cukrászokat, vendéglősöket, akik 1857-ben legalább 10%-át tették ki az iparosoknak. Ha valamely területen gyár, XXXIV. TÁBLÁZAT ÖNÁLLÓ IPARŰZŐK ÁGAZATI MEGOSZLÁSA 1862 IPar' Mesterségek port száma Iparűző % Iparcsoport Mesterségek száma Iparüző % Újvidéki pénzügyi kerület Zombori pénzügyi kerület I. 8 81 2,87 I. 8 143 1,97 II. 32 804 28,51 II. 31 1 914 26,37 III. 15 671 23.79 III. 15 1 922 26,48 IV. 13 554 19,65 IV. 12 1 702 23,45 V. 10 610 21,63 V. 9 1 474 20,31 VI. 10 100 3,55 VI. 8 103 1,42 Összesen 88 2 820 100% 83 7 258 100% Temesvár (városi) pénzügyi kerület Temesvár (körzeti) pénzügyi kerület I. 6 34 3,79 I. 6 64 1,56 II. 34 189 21,09 II. 32 1 509 36,64 III. 14 152 16,96 III. 19 911 22,12 IV. 14 161 17,98 IV. 14 482 11,70 V. 12 261 29,13 V. 10 989 24,02 VI. 8 99 11,05 VI. 7 163 3,96 Összesen 88 896 100% összesen 88 4 118 100% ” Tafeln zur Statistik ... i. m. Tafel 4. 238
