Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)
Dóka Klára: A dél-alföldi iparosság struktúraváltása a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korában (1828–1870)
Torontál megye Nagybecskereki járás 50 997 713 72 Nagykikindai járás 39 886 525 76 Nagyszentmiklósi járás 65 399 557 117 Törökbecsei járás 33 170 434 76 Törökkanizsai járás 59 321 377 157 Újpécsi járás 38 143 247 154 Tanyák 3 440 — Összesen 290 356 2 853 102 Békés megye 138 909 1 436 97 Csanád megye 62 114 537 116 Szeged sz. kir. város 32 209 1 090 29 Csongrádi járások 84 828 954 89 Csongrád megye együtt 117037 2 044 57 Északi megyék összesen 318 060 4 017 79 Végösszeg 1 557 137 17 045 91 (4826 legény) Ágazati vizsgálatok egyes megyékben Bács megye Az ipar ágazati tagozódásának vizsgálata az 1828-as összeírás alapján az egyes járásokban és városokban rendkívül tanulságos. Az összehasonlítást Bács megyével, annak szabad királyi városaival kezdjük. Mint az V. táblázatból látszik, a három város iparának szerkezete sok hasonlóságot mutatott. Mindhárom esetben első' helyen a bó'ripar állt, amit a textil- és ruházati, majd az élelmiszeripar követett. A bó'ripar aránya a többihez képest Szabadkán volt a legnagyobb, itt a kézműveseknek csaknem fele e területen dolgozott. Az iparcsoporton belül mindhárom városban igen sok csizmadia mesterrel találkozunk (Szabadka — 197 Újvidék — 47 Zombor — 97), ezen kívül Szabadkán — többek között — 161 szűcs, 50 bocskorkészítő, Zomborban 42 szűcs, Újvidéken 36 szűcs, 20 vargamester is volt. A IV. iparcsoportban a takácsok, posztókészítők száma alatta maradt a textilfeldolgozóknak. Bár Szabadkán 30 szűrszabó és 99 szabó mellett 76 takács dolgozott, addig Újvidéken 11 takács és 8 posztós mellett 62 szabót, 18 szűrszabót írtak össze. A szűrszabók esetében meg is jegyezték az összeírok, hogy az anyagokat a kereskedőktől veszik, akik Erdélyből szállítanak. 28 28 OL N 26. Zombor, Szabadka, Újvidék — generaliák. 208
