Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)
Dóka Klára: A dél-alföldi iparosság struktúraváltása a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korában (1828–1870)
A LAKOSSÁG ÉS NÉPSŰRŰSÉG MUTATÓI 1785/87—1828 /. TÁBLÁZAT Megye neve Területe km2 Népesség Népsűrűség fő/km2 1785—87 Arad 6013 153 343 25,50 Bács 10 286 216 777 21,07 Békés Csanád 8 402 166 805 19,85 Csongrád Temes 5 743 224895 39,18 Torontál 6 863 152 088 22,10 Összesen 37 307 914 088 24,50 1828 Arad 6013 215 354 35,81 Bács 10 285 441 357 42,91 Békés 3 423 138 909 40,58 Csanád 1 569 62 114 39,59 Csongrád 3319 117037 35,26 Temes 5 928 292 010 49,26 Torontál 6 893 290 356 42,12 Összesen 37 430 1 557 137 41,60 mint az Alföld más megyéiben. Arad kivételével igen kevés volt az erdő, a széles síkság viszont alkalmas volt földművelésre és állattartásra egyaránt. A folyók környékét hajdan széles árterek és mocsarak kísérték, amelyeket az 1870-es évekig szinte teljes mértékben megszüntettek. Bács megyében, Temesben és Torontálban a vízszabályozási munkák zömét a 18. században végrehajtották (Béga-, Temes-szabályozás, Ferenc-csatorna építés), míg a Tiszára és a Körösre csak a 19. század 40-es éveitől került sor. E munkák üteme nagyban befolyásolta, hogy a lakosság rétként, legelőként vagy szántóföldi műveléssel hasznosította-e a termőterületet.21 Fentieket igazolják a II. táblázat adatai: Bács, Temes és Torontál megyében a 19. század első felében a szántók aránya jóval meghaladta az országos átlagot, míg Békés, Csanád és Csongrád megyére a legelőgazdálkodás volt jellemző. Az állat- tenyésztés valamennyi vizsgált megye mezőgazdaságában fontos szerepet játszott. A földhasználatból következik, hogy Békés, Csanád, Csongrád megyében a külterjes juhászat (km2-ként 43 db), Arad, Temes megyében az istállózó szarvasmarhatenyésztés (17 db, ill. 14 db/km2) volt fontosabb.22 21 Benda Gyula: Statisztikai adatok a magyar mezőgazdaság történetéhez 1767—1867. Bp. 1973. 116. 82 Galgóczi Károly: Magyarország, a Szerbvajdaság s Temesi Bánság mezőgazdasági statis- ticaja. Pest, 1855. 247, 305. 204
