Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)

Szőcs Sebestyén: Szeged város követei az 1832–36. évi országgyűlésen

törvényjavaslatok — készültek, s azok tüzetes tárgyalására is sor került; a probléma törvényes rendezése azonban most sem történt meg,288 s így az ismét a következő országgyűlésre tolódott át. A kérdés körüli városon belüli küzdelmek ennek következtében változatlanul folytatódtak; s jóllehet a 40-es évek második felében — az 1847. évi tisztújításkor — a városon belül a konzervatív erők előretörtek, s nyilván ennek következtében a város országgyűlési követeinek megválasztása, valamint az utasítások kidolgozása visszakerült a tanács kizárólagos hatáskörébe, az 1843—44. évi országgyűlésre kidolgozott utasítás változatlanul érvényben maradt, a konzervatív Wöber György főbíró mellett pedig a közismerten liberális Rengey Ferdinánd főügyész is a város követe lett az utolsó rendi országgyűlésen.289

288 Horváth II. 378. skk., Magyarország története 1790—1848. 894. skk., Reizner 1884. 59. sk., Reizner 1899—1900. III. 50., 52., Gárdonyi 118. sk., Habermann II. 314. skk. A kerületi választmány által készített „Törvény Czikkely a királyi Városokról”, valamint a városi követek által benyújtott „Az 1843. évi ország gyűlésen jelenlévő szabad Királyi Városok követeinek külön tartott tanácskozási üléseiben részükről előlegesen készített elrendezési vázlatnak, a kerületi választmány munkálatával lett egybe hasonlításával készült és megállapított javaslata a szabad királyi városok belszerkezetét tárgyazó törvény czikkely iránt” c. törvénytervezetet 1.: OL Deputationes regnico- lares. Elaborata 1843—1844. Irregestrata. A város követei ezen az országgyűlésen Szilber Antal tanácsnok és Aigner Ferdinánd főügyész voltak.

289 Reizner 1884. 60. sk., 79. skk., Habermann II. 407. sk., VII. 91. skk., Szeged története II.

730.

193