Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)

Kruzslicz István: Csongrád város mezőgazdasága és lakosainak helyzete II. József kataszteri földmérése tükrében

adományként, aki még azévben (1439) a Kátai családnak adta zálogba.8 9 A Kátaiaktól Hunyadi kormányzó váltotta vissza és adta el Földeáki Ambrus szegedi kanonoknak, akinek kezéből a Martonosi Pöstyéni családhoz került. E család kihaltával, 1559-ben Ferdinánd király—több más birtokkal együtt—három birtokosnak adományozta el: Zay Ferencnek, Liszthy Jánosnak és Wiczmándi Mátyásnak. 1623-ban a csongrádi uradalom Moszdocsky Imre majd bzuhay Gábor és Mátyás kezére került: 1670-ben pedig a kincstárra szállt.0 A török uralma idején Csongrád a szegedi szandzsákba tartozott. A szandzsák több nahijére (kb. a járásnak megfelelő egységre) oszlott. Míg Csongrád a szegedi, Gyója, Felgyő, Máma és Ellés a budai szandzsákhoz került. Csongrád város nahije központ volt. A csongrádi vár vagy palánk török helyőrsége 1561/62-ben: 37 janicsár, 9 tüzér, 57 ulufedzsinek nevezett lovas és 37 martalóc, összesen 142 fő. A családfők száma az 1548. évi török összeírás szerint 134, a becsült népesség 528 fő. A török „kapu” a magyar királyok korában portánként szedett hadiadó megfelelője volt. Csongrádon ekkor 94 a kapuk száma. A fejadót fizető módos gazdák száma pedig 74.10

Az 1693-ban készült kamarai összeírás szerint 19 egésztelkes, 30 féltelkes magyar jobbágy- és 59 zsellércsalád lakott Csongrádon, ugyanebben az időben szerb telepesek is éltek a helységben, akik őrszolgálatot teljesítettek és patriarchájuknak voltak alárendelve.11

A török kiűzése után Csongrád és a hozzá tartozó puszták Schlick Lipót császári tábornok kezére kerültek. 1702-ben a csongrádi birtokon 43 1/2 telket írtak össze, mely után a földesúrnak esztendőnként 130 Ft 50 dénárt, robotválts ágként pedig — 6 Ft 24 dénárt számítva egy sessióra — 277 Ft 44 dénárt fizettek. A 22 háznélküli zsellér 1 Ft és 8 dénárjával 23 Ft 76 dénár robotváltsággal tartozott. Az évi taksa összege a kocsma és a halászat bérletével és a kilenceddel együtt 751 Ft 9 dénárt tett ki összesen. Mivel robotot nem teljesítettek, azt teljes egészében megváltották.12

1720-ban csak 33 jobbágyot és 7 zsellért írtak össze. A 33 jobbágy 1217 pozsonyi köblös földet használt. Az összeírás szerint a szőlő 110 kapás, a rét 249 kaszás. Az egy jobbágyra jutó szántó 36,9 p. köblös. Ellés pusztáért 8 Ft árendát kapott Schlick, szoléi elhanyagoltak voltak, a Tiszán lévő két malom után 60 Ft jövedelem illette, összes jövedelme 635 Ft volt.13

1722-ben, amikor Károlyi Sándor átvette a birtokot Schlicktől, 62 jobbágyot és 58 jövevényt írtak össze. A birtokhoz tartozott ekkor Bőid, Ellés, Máma, továbbá Hékéd és Szántó. Az összeíráshoz mellékelt kimutatásban 63 jobbágy szerepel és 4 zsellér. Az állatállomány 104 ökör, 56 növendékmarha, 159 tehén, 22 meddő tehén, 62 ló, 39 juh, 47 sertés.14

A török kiűzése utáni évtizedekben Schlick Lipót földesurasága idején, hasonlóan a volt hódoltsági települések lakosaihoz Csongrád jobbágylakossága is az ország más részén (pl. a Dunántúlon) szokásos földesúri járandósághoz viszonyítva szerényebb terheket viselt. A taksa, amelyet a földesúrnak fizettek, magában foglalta az úrbért, a földbért, a váltságot és a cenzust. Egy ideig a törvény által megszabott kilencedet sem fizették. 1756-ig a taksába tartoztak a kocsmák, a mészárszék, a pálinkafőzés,

8 Zsilinszky: im.: 120.163. Kovács Katalin: Csongrád város a XVIII. században. Mozaikok Csongrád város történetéből. Csongrád, 1977. 6.

9 Kovács Katalin : i. m.: 9.

10 Vass Előd: A szegedi és csongrádi nahije 1548. évi török adóösszeírása. Tanulmányok Csongrád megye történetéből. 3. k. Szeged, 1979. 11. 13. 17.

11 OL Urbaria et Conscr. Fasc. 3.X° 3. kamarai összeírás 1693.

12 KcsL P 392. 38. fiók. Lad. 35.Na 16. Csongrád leírása és becsűje. 1702.

13 Uo.: Lad. 35. X° 20. Csongrád összeírása 1720.

14 Uo.: Lad. 35.Xs 30. ésXs 37. Csongrád összeírása 1722.

18