Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)
Szőcs Sebestyén: Szeged város követei az 1832–36. évi országgyűlésen
A január 27-i megbeszélésen a negyedik rend küldöttei arra vonatkozóan hoztak határozatot, hogy kérelmet terjesztenek az országgyűlés elé annak érdekében, hogy a Részek visszacsatolásával, valamint az országhatár kiigazításával kapcsolatos teendó'k végzésével megbízott országos küldöttségeknek a jövó'ben városi követek is állandó jelleggel tagjai legyenek. A január 28-i ülésen Kritske József bejelentette, hogy — amint az várható volt — küldői eltiltották a városi követek különtanácsko- zásain való részvételtől, s hasonló értelmű bejelentést tett Poroszlay Frigyes is, amit a jelenlévők annál is inkább sajnálkozva vettek tudomásul, mivel „az egyik legnagyobb Város” utasította erre követét, s ez nagymértékben veszélyeztette a negyedik rend képviselői akciójának eredményességét. Különösen Klapka József marasztalta el a debreceni magisztrátus döntését, mivel a városok országgyűlési jogállása következtében a városi követek saját, a kerületi ülésekhez hasonló intézményének létrehozását feltétlenül szükségesnek ítélte meg. Ehhez azonban a negyedik rend egységes és következetes fellépése elengedhetetlen — mondotta—, mintahogy elengedhetetlen az is, hogy a városok országgyűlési küldöttei a kívánt változás érdekében jogállásuk kérdését állandó jelleggel felszínen tartsák. Ezután arra vonatkozóan tett javaslatot Temesvár küldötte, hogy a továbbiakban azt a Vághy Ferenc által már készülőben lévő utasítás-tervezetet vegyék tárgyalásba, amelyet valamennyi királyi város számára kötelezővé kívántak tenni, s amelyben a következő országgyűlés követei megválasztásának módjára, valamint a megválasztandó küldöttekkel szemben támasztható követelményekre kívántak útmutatást adni, s amely arra vonatkozóan is tartalmazott elképzeléseket, hogy a negyedik rend képviselői milyen politikát folytassanak, ha helyzetüket illetően a legközelebb összeülő diétán sem történik semmiféle érdemi változás. Ezt a javaslatot a résztvevők egyhangúlag elfogadták; majd a január 29-i és 30-i üléseken a részletek tárgyalásába bocsátkoztak. Kiküldtek egyúttal Havas indítványa következtében egy szűkebb körű bizottságot, hogy Vághy elaborátumát „történeti s okirati adatokkal” is kiegészítsék; s ekkor merült fel az az elképzelés is, hogy egy újabb felségelőterjesztést is készítenek, amelyet akkor fognak az uralkodónak átadni, amikor az az országgyűlés berekesztése céljából Pozsonyba érkezik. Ezekkel a kérdésekkel párhuzamosan az értekezlet résztvevői — az előzetes elképzeléseknek megfelelően — mindazokat az ügyeket is tárgyalták, amelyek akkor az ország- gyűlés napirendjén szerepeltek, s mindezekre vonatkozóan az országos üléseken való előterjesztés céljából határozatokat fogadtak el.258 Időközben elkészült a január 3. és 6. közötti megbeszéléssorozatról felvett jegyzőkönyv, s azt — mint már utaltunk rá — Hódyék január 31-én postázták. A nevezettek utasítást kértek arra vonatkozóan is, hogy a kerületi üléseket elhagyják-e, s ahelyett kizárólag „az e folyó hónak 26-kán létszeresített... Városi Értekezéseket” látogassák-e vagy sem. A jelentéssel kapcsolatban a tanács a február 6-i ülésén nem foglalt állást, hanem úgy határozott, hogy „ezen Tudosítás f. hó 8-án tartandó Elegyes Ülésbe Tanács kozás alá vétettni rendeltetik”.259 A vonatkozó utasítás azonban — mint majd látni fogjuk—nem készült el egyhamar; a negyedik rend küldöttei ezalatt folytatták megkezdett akciójukat. Február 3-án aVághy-féle operátumnak azt a részét tárgyalták, amely a városi követeknek a következő országgyűlésen követendő politikáját kívánta meghatározni. Feltételezhető, hogy Sopron város követe a jogállás változatlansága esetén sem az országgyűlés bojkottját látta a követendő útnak, s emiatt a február 12-i megbeszélésen az álláspontját támogató Gyurikoviccsal és Szánthóval együtt kisebb258 A január 27—30. közötti városi különtanácskozásokról 1. a már több ízben említett január 31-i, 165. számú követjelentést; továbbá: Gárdonyi 111., Takáts 199. sk., KLÖM V. 473. sk. 259 A fentiekre 1. a több ízben is hivatkozott január 31-i jelentést, valamint: CsmL Tanácsi jkv. 1836: 356. 184
