Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)

Szőcs Sebestyén: Szeged város követei az 1832–36. évi országgyűlésen

A Pest—szegedi csatorna ügye

Nagyobb reményekkel kecsegtetett, ám végeredményét tekintve ugyancsak sikertelen maradt a szegediek azon törekvése is, amely a Pest és Szeged között kiépítendő Duna—Tisza csatorna létrehozására irányult, s amelytől a város tetemes gazdasági fellendülését várták a javaslat előterjesztői. A Pest és Szeged között húzódó hajózható csatorna ötlete már a 18. században felmerült,* 226 a tárgyalt országgyűlésen benyújtott indítvány Vedres István 1805-ben nyomtatásban is megjelent,227 s Széchenyi által is támogatott tervezetét vette alapul. Széchenyi, valamint Vedres István kapcsolatára korábban már utaltunk; s Széchenyi 1833. szeptemberi szegedi látogatása, illetve a város vezetőivel ekkor lefolytatott megbeszélései eredményeképpen született meg minden bizonnyal az a döntés, hogy a kérdést az országgyűlés elé terjesztik.228 Korábban már eml/'ettük azt is, hogy a tanács 1834. július 13-án bizottmányt küldött ki a csatorna-üggyel való foglalkozásra, s ekkortájt merült fel a gondolat: Széchenyit a város díszpolgárává választják, hogy ilyen módon is biztosítsák a csatornával kapcsolatos elképzeléseik realizálása érdekében a gróf támogatását.229 1834. augusztus 6-án azután Szeged város magisztrátusa felkérte Pozsony város tanácsát, hogy miután „belső lelki sugárlásunk, úgy szinte Választott Községünk ajánlása és minden egyes lakosunk égő óhajtására.... tisztelt Gróf Úr Ő Méltóságát Nemes Városunk Szabados Polgári Czimével” felruházták, Pozsony város tanácsa egy küldöttséget rendeljen ki, hogy az „Tanátsnoki Társaink és Ország Gyűlési Képviselőink, Hódy Imre és Gerencsér János Urak jelenlettekben” Széchenyitől a mellékelt formula szerint a díszpolgári esküt kivegye.230 Ezt a megkeresést azonban a tanács nem közvetlenül a pozsonyi tanácsnak küldte meg, hanem a díszpolgárrá történt megválasztásáról Széchenyit értesítő levéllel együtt egy augusztus 14-én kelt, a város követeihez intézett utasításhoz csatolva továbbította Pozsonyba.

említett, a Helytartótanács részéről kiadott parancsok „vagy törvényesek, vagy nem; ha nem törvényesek, akkoron igaza van a Törvényhatóságnak azokat félre vetni; ha pedig törvényesek ... van annyi erő ... a Helytartótanácsba, hogy parancsait sikeresíti is”. Ám mivel az említett kormányszék vonatkozó rendelkezéseit nem tudta foganatosíttatni, azok nem is lehetnek jogszerűek, s így a problémáról egyáltalán nem érdemes tárgyalni. Hódy Imre a vitában egyébként arra is hivatkozott, hogy a Torontál megye által építtetett töltések Csongrád megye jelentős területeit is veszélyeztetik, s emiatt a csongrádiak ugyancsak sérelmet terjesztettek elő. A rendek ez utóbbit „valóságos sérelemnek elismerték”, s a panasz kivizsgálására küldöttséget is kineveztek. Kérte, hogy ez a küldöttség foglalkozzék a város problémájával is. Csongrád megye az utólagosan benyújtott sérelmek és kívánatok között valóban előterjesztett egy kérelmet, ebben azonban Torontál megye ellen a maga részéről nem emelt panaszt, csupán az árvízveszély elhárítása érdekében a Tisza és a Maros szabályozására tett javaslatot, illetve általánosságban említette, hogy „a vizek medreihez sok helyeken keletinél közelebb felállított töltések miatt” az árvízveszély lényegesen megnövekedett. A rendek az ügyben való eljárásra valóban kiküldték a Hódy által említett bizottmányt, ennek feladatát azonban általában a Tisza- szabályozás problémájának tanulmányozásában határozták meg. (Erre 1.: Iratok IV. 331.)

226 Reizner 1899—1900. II. 19. 1. sz. jegyzet, Szeged története II. 659.

227 „A Tiszát a Dunával öszve kaptsoló ujj hajókázható tsatorna, mellynek hellyét nem tsak Magyar Ország, hanem az egész Ausztriai Birodalom hasznára föl keresni, és meg határozni igyekezett Vedres Istvány N. Magyar Országon Hiteles, és Szabad Királyi Szeged Várossának Esküdt Földmérője” Szeged 1805. Vö.: Reizner 1899—1900. H. 19. sk., Szeged történeten. 659.

228 Erről 1. többek között: Reizner 1884.21. skk., Reizner 1899—1900II. 38. skk., Kovács 71., Czimer 23. skk., Szeged 18.

229 CsmL. Vál. község jkv. 1833: 223., vö.: Miklós 77. A bizottmány kiküldéséhez 1. a 61. sz. jegyzetet, továbbá: Reizner 1899—1900 II. 54. 3. sz. jegyzet. Széchenyit egyidejűleg az electa com- munitas tagjának is meg kívánták választani; erre 1.: CsmL Vál. község jkv. 1833: 203., közli: Miklós 90. sk.

230 CsmL Tanácsi iratok 1834: 3071.

172