Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)

Szőcs Sebestyén: Szeged város követei az 1832–36. évi országgyűlésen

tak, hogy felkérik a nádort: addig is, amíg a végleges rendezésre sor nem kerülhet, az „ideiglenes kiegyenlítést” a maga hatáskörében eszközölje,209 s ezt a határozatot az excerpták felvétele alkalmával is megerősítették.210 A nádora feladatot elvállalta;211 s annak teljesítéséhez nozzá is kezdett. Erre Hódy és Gerencsér megállapodtak abban, hogy a kedvező döntés érdekében Szeged nevében külön is felkeresik a főherceget, ehhez azonban a tanács jóváhagyás ának megszerzését is célszerűnek ítélték.212

A tanács a fenti kérelemre egy ideig nem válaszolt; s csupán a követek 1836. január 31-i jelentésének tárgyalásakor — a február 13-i tanácsülésen — foglalkozott az üggyel. A követek ebben a január végi jelentésükben nyilván arra is felszólították küldőiket, hogy a portaszám csökkentésére vonatkozó kívánat alátámasztására egy elaborátumot készíttessenek, s azt minél előbb küldjék meg számukra. A tanács ezt az elgondolást helyesnek találta, s az elaboratum elkészítésére egy hattagú bizottságot küldött ki, melynek elnöke Pálfy János tanácsnok, tagjai Szluha Ferenc tanácsnok, Aigner Ferdinánd főügyész, Pálfy István földbíró, Béró János szószóló és Körösi József szenior lettek. A bizottság a rábízott feladatot igen hamar elvégezte, s a kért munkálatot, valamint a szükséges egyéb iratokat már február 16-án elindították Pozsonyba.213

A kapott anyaggal azután Hódyék a nádort azonnal felkeresték, s élőszóval is előterjesztették a portaszám csökkentésére vonatkozó kérelmet. A nádor az előterjesztést figyelmesen meghallgatta, ám a követeknek azt a lényegében kitérő választ adta, hogy az „előadott okokat annak idejében fontolóra vévén, úgy fogja a Portáknak el helyeztetését rendelni, a mint az igazság és egyenesség hozandja magával”.214 A főherceg a szegediek kérelmét azonban nem látta megalapozottnak, és — az 1828. évi országos összeírás adatait véve figyelembe — a város portaszámát lényegesen felemelte: a szegedieknek az eddig 40 porta helyett az új kivetés értelmében 46 porta után kellett az adót fizetniük.215

Nem ért el nagyobb sikereket Szeged városa a sérelmek és kívánatok között benyújtott többi indítványával, illetve kérelmével sem. A magyar nyelvvel, valamint a nemzeti múzeummal kapcsolatos javaslatokról korábban már részletesen szóltunk, itt a többi szegedi kívánat „sorsát” szeretnénk röviden ismertetni. A sérelmi bizottmány az országos bizottsági munkálatokban foglalt javaslatok várható törvényerőre emelésével megoldottnak nyilvánította — sezt a véleményét a rendek is jóváhagyták — a városokban élő nemesek közteherviselésére;218 a városi bíróság hatáskörének a nemesek városi birtokaival kapcsolatos perekre, illetve a városokban élő nem nemesi származású királyi tisztviselők és szolgák mind személyi, mind vagyoni jellegű ügyeire történő kiterjesztésére ;217 a nemesi származású mesterlegények által elkövetett vétsé809 Uo. n. 306. skk.

819 KLÖM V. 209. Vő.: uo. V. 233. sk. L. még: Iratok VT. 55.

811 KLÖM V. 281. L. még Hódy és Gerencsér 1835. december 13-i jelentését: CsmL. Tanácsi iratok 1835: 3723.

818 L. erre az előző jegyzetben említett jelentést.

813 CsmL. Tanácsi jkv. 1836: 403, illetve uo. Tanácsi iratok 1836: 403. Vő.: OL. Extraserialia 1836: XLIX. No 2. Acclusa 12.

811 A vonatkozó 1836. március 22-i jelentést I.: CsmL Tanácsi iratok 1836: 855.

815 Erre vonatkozóan 1. „Az 1832/6. esztendőkben tartatott Országgyűlés alkalmával történt Nádori Porták felosztása” c. irományt: Iratok VII. 635. skk. L. még a kérdéshez: uo. 710., 720. skk., 739., Jegyzőkönyv XIV. 284., KLÖM V. 672. sk.

816 Iratok II. 300., uo. IV. 290. Jegyzőkönyv XI. 337.

817 Iratok II. 296., uo. IV. 290., Jegyzőkönyv XI. 333. A szóbanforgó tisztviselők és szolgák feletti bíráskodásra vonatkozóan a városi követek által benyújtott törvényjavaslat is tartalmazott intézkedéseket; az ezzel kapcsolatos 9. §-ról lefolytatott vitát 1.: Jegyzőkönyv VII. 56. skk.; vö.: KLÖM III. 68. sk.

170