Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)
Farkas Csaba: A szegedi plébánia 1761. évi összeírása
Az elmondottakon kívül plébánost nélkülöző helyekről Először, másodszor, harmadszor, negyedszer, ötödször: Ehhez a plébániához egyetlen más hely sem tartozik, ezért, eddig nem volt szükség plébános és iskolamester valaki általi beiktatására. A kórházakról Először: Az itteni szegényemberek számára kórházul szolgáló épület Dékány Péter hagyatékából hagyományozódott, amelyben van két szoba, az egyik a férfiaké, a másik a nőké. Ezek részben önkéntesen felajánlott adományokból, vagy saját bíró (aki egy itteni polgár) által összegyűjtött adományokból, részben pedig kamatokból élnek. Másodszor: Azt mondják, hogy a kórháznak a paszarovici béke után 600 forint adománya volt az első években, de hogy ez hova tűnt, ezt a seniorok közül senki sem tudja, most kegyes örökségadományokból 800 forintja van a városnál kamatra letétbe helyezve. A kórházat egy, a város kebeléből származó személy irányítja. Harmadszor: A vezető, akit a magisztrátus választ meg, számadást ad a plébános és a szenátusból erre a célra kijelölt 2 személy előtt. Negyedszer: Hol többen, hol kevesebben étkeznek itt, most tízen vannak. Meleg ételeket kapnak, amit a kórházban élő gondnok (koldúsbírónak nevezik) által elkészítve kapnak reggelire és ebédre. Egyébként ezek közül, mint magánszemélyeknek, senkinek semmiféle pénzt semmi zsírt vagy mást nem osztanak szét. Mégis azok az alamizsnák, amelyeket kifejezetten magánszemélyeknek ajánlanak fel, nekik maradnak. Tanúsítom, hogy ez az összeírás becsületesen és őszintén lett összeállítva Szegeden 1761. október 28-án. Rátay Egyed a kegyes iskolákból való, Szentháromságról elnevezett plébánia adminisztrátora 16
