Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)

Szőcs Sebestyén: Szeged város követei az 1832–36. évi országgyűlésen

matékosan újra felhívták a figyelmüket a nemesek nem nemes szolgáival kapcsolatos intézkedések megváltoztatására.175

Bihar megye közgyűlésének állásfoglalása nem minősíthető túlzottan liberálisnak: a városi bíróságok hatáskörét még a városok rendezésének esetére is igencsak szűkén szabta meg a nemeseket illetően; a negyedik rend küldöttei azonban az adott körülmények között érthető módon nagy örömmel üdvözölték a bihari rendek gesztusát. Ez az öröm jól érzékelhető Hódy Imre és Gerencsér János 1834. október 23-i jelentésében, amelyben annak a reményüknek is hangot adtak, hogy Csongrád megye közgyűlése a bihari felhívásban foglaltakat a maga részéről ugyancsak elfogadja, s a megye követeinek ebben a szellemben készült pótutasítást ad a városi törvényszékek rendezésével kapcsolatban. Hódyék egyértelmű célzást tettek arra is, hogy a város képviselőit a megye közgyűlésén komoly felelősség terheli egy ilyen szellemű pótutasítás kieszközlésében, majd azt az „alázatos vélekedésüket” fejezték ki, hogy Szeged városa legalább egy köszönőlevéllel forduljon Bihar megye rendéihez.176 Szeged város megisztrátusa a Bihar megyei körlevéllel, valamint az október 23-i jelentéssel az 1834. november 4-i tanácsülésen foglalkozott, s bár a követek Csongrád megyére vonatkozó megjegyzését figyelmen kívül hagyta, Bihar megyének a köszönőlevelet haladéktalanul elküldte.177

Az 1834. április 18-i, illetve május 22-i országos üléseken történt eseményeket követően a városok küldöttei felújították különtanácskozásaikat is. A május 27-én tartott konferenciájukon azokat a hivatalos jegyzőkönyveket vették vizsgálat alá, amelyek a városi bírósággal foglalkozó országos ülések anyagát tartalmazták. Céljuk a városi követek beszédeinek közlésénél előforduló azon hibák felderítése volt, amelyek alkalmasak lehettek arra, hogy „idővel azokat a Harmadik Status a Negyedik ellen erősítő okul” felhasználja, továbbá a városok jogállásával kapcsolatosan elhangzott, de a jegyzőkönyv szövegéből kihagyott beszédeket, illetve beszédrészleteket is számba kívánták ekkor venni. Végül úgy döntöttek, hogy megvárják, amíg az április 18-i jegyzőkönyv nyomtatott példánya is a kezükbe kerül, s akkor arról is határoznak majd, hogy tiltakozásuknak a fentiek miatt milyen formában adjanak hangot.178

Az 1835. ÉVI VÁROSI FELSÉGFOLYAMODVÁNY

Augusztus utolsó hetében a már többször is tervezett, de különféle okok miatt elhalasztott felségelőterjesztés ügyében gyülekeztek össze a negyedik rend követei. Az augusztus 26-án tartott megbeszélésükön nagyjából megállapodtak a felirat tartalmában: a személynöknek és a nemesi rend képviselőinek a városokkal szemben elkövetett törvény- és alkotmányellenes lépéseiről — vagyis arról, hogy a negyedik rendet megfosztották a városonkénti szavazati jogtól — tájékoztatják az uralkodót.

1.5 A Bihar megye 1834. június 5-i közgyűlésén elfogadott körlevél Komárom megyéhez küldött példányáról készült másolatot 1. az 1834. október 23-i követjelentés mellett: CsmL. Tanácsi iratok 1834: 3372. Vö.: Komoróczy 1974/b. 223. sk.

1.6 L. az előző jegyzetben említett levéltári forrást.

177 CsmL Tanácsi jkv. 1834: 2074, a köszönőlevél fogalmazványa: uo. Tanácsi iratok 1834: 3372. Az ügyre vonatkozó jegyzőkönyvi szám eltérése az irat iktatószámától feltételezhetően adminisztrációs hiba következménye; a jelentést, a jelzett melléklettel, valamint a levélfogalmazvánnyal együtt nyilván tévedésből egy későbbi országgyűlési vonatkozású anyaghoz kapcsolták, s azzal együtt került iktatásra.

178 Az ezzel kapcsolatos 1834. június 1-én kelt követjelentést 1.: CsmL Tanácsi iratok 1834:

1914.

162