Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)

Szőcs Sebestyén: Szeged város követei az 1832–36. évi országgyűlésen

megyei tiszti főügyész, a megye második követe igen vehemensen a kerületi javaslat nemesekre kedvező rendelkezésének módosítása ellen, s kifogásolta azt a liberális megyei követek közül Palóczy László is; a többség azonban nem látott veszedelmes precendenst abban, ha a kerületben élő nemesek felett ennek a törvényhatóságnak a bíróságai ítélkeznek, s így a kerületi ülés által elfogadott javaslatot megváltoztatva kimondta a szóban forgó törvényszékek illetékességét a nemesek ügyeiben is.170

A városok küldöttei azonban más módon is kifejezésre juttatták elégedetlenségüket a városi bírósági javaslattal kapcsolatban. Az 1834. május 22-i országos ülésen — befejeződvén a törvényszékek szervezetére és működésére vonatkozó javaslatok tárgyalása — az ilyenkor szokásos eljárásnak megfelelően a javaslatok és a kapcsolatos alsótáblai üzenet főrendekhez történő eljuttatására küldöttséget neveztek ki, s ennek tagjai most a városi követek közül Bujanovics Vince és Gaál József lettek. A küldöttség kinevezése után Havas József kért szót, és — amint ezt Hódy Imre május 25-i jelentésében írta — a „Városi Követektül nyert átalányos utasítás szerént... a Királyi s Bánya Városok nevében ... azt az óvást tette”, hogy bár a küldöttség városi tagjainak kinevezését a személynök iránt érzett tisztelet következtében nem kifogásolja, ez semmiképpen nem értelemezhető úgy, hogy a negyedik rend képviselői a városi bíróságról szóló javaslatot elfogadták, s az április 18-i országos ülésen előterjesztett tiltakozást visszavonták. Ugyanakkor Bujanovics — feltételezhetően ugyancsak a városi követek előzetes megállapodása értelmében — kijelentette: a küldöttségi tagságot nem vállalja, mivel részvétele a későbbiekben esetleg olyan magyarázatokra adhat alkalmat, hogy a városiak az említett javaslattal végeredményben egyetértettek. A negyedik rend küldöttei botrányt most sem akartak azonban kirobbantani, s így a személynök azon nyilatkozata után, hogy a Pest városi követ által előterjesztett óvást tudomásul veszi, a küldöttségben való részvétel pedig kizárólag „tisztelkedés”, s így érdemi állásfoglalásnak semmiképp sem minősíthető, Bujanovics a küldöttségi tagságot elfogadta, s azzal együtt megjelent a főrendek üléstermében.171

A negyedik rend képviselőinek tiltakozó akcióival egyidejűleg Debrecen város magisztrátusa is lépéseket tett a városi törvényszékek hatáskörének bővítése érdekében: nem sokkal az április 18-i országos ülést követően Szabolcs, majd Bihar megyét kereste meg azzal a felkéréssel, hogy foglaljanak állást a fenti bíróságok joghatóságának a honoratiorok ügyeire, valamint a nemesek nem nemes származású szolgái által elkövetett bűntettekre történő kiterjesztése mellett172 Közben a főrendek is foglalkozni kezdtek a városi bíróságokról szóló javaslatokkal; május 30-án előkészítő értekezletet

1.0 Az 1834. április 26-i ülésről 1.: Jegyzőkönyv VII. 262. skk., KLÖM ül. 95. A Jász-kún kerületi bíróságok kerületi tárgyalásáról 1.: KLÖM II. 638. skk., 644. skk., CsmL Tanácsi iratok 1834: 435.; a kerületi javaslatot I.: Iratok II. 343. skk.

1.1 Jegyzőkönyv VIII. 221. sk., KLÖM III. 165. 46. sz. lapalji jegyzet. Az említett jelentést 1. CsmL Tanácsi iratok 1834: 1793.

172 Komoróczy 1974/b 223. Komoróczy György egyébként itt arról ír, hogy Debrecen városa a két említett megyét arra is felhívta, hogy ,,»a királyi városok által kidolgozott törvényjavaslat értelmében« foglaljon állást, tehát harcoljon a közigazgatás és az igazságszolgáltatás elválaszthatat- lanságáért”. Komoróczy állítását az általa használt levéltári anyag ismerete hiányában nincs jogunk kétségbe vonni, azt azonban feltétlenül meg kell említeni, hogy a városiak által készített javaslatból a fenti következtetés semmiképpen sem vonható le. A közigazgatás és igazságszolgáltatás elválasztásának kérdése elvi szinten ugyan valóban felmerült a törvénykezési javaslatok tárgyalásai során, ennek a problémának a részletes taglalásába azonban a rendek nem bocsájtkoztak. Nem látszik valószínűnek különben, hogy a debreceniek akkor, amikor két, lényegében a reformok mellett elkötelezett megyét kívántak a városok ügyének megnyerni, a liberális politikai gondolkodásban alapvetőnek tartott jogelv ellen foglaltak volna állást, sőt, erre a címzetteket is felhívták. Nincs erre utalás a debreceni felhívásra adott, később részletesen ismertetendő Bihar megyei válaszban sem; már pedig igen kicsi a valószínűsége annak, hogy Bihar megye rendel ennek valamilyen formában ne adtak volna hangot, s a válasz egész tartalma és hangvétele is alátámasztani látszik véleményünket.

160