Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)

Farkas Csaba: A szegedi plébánia 1761. évi összeírása

Másodszor: Életvitele, erkölcsei, öltözéke, hajviselete szabályzat szerinti, sőt nem növeszt bajuszt, nem dohányzik és nem tart fegyvereket magánál. Élete és erkölcsei ellen az Úr hivatalának semmi kifogása sincs.

Harmadszor: Papi tagsága 15 személyből áll. Laikus testületé eléggé távoleső birtokon él.

Negyedszer: Úgy mint a városi polgárokkal, a magisztrátussal is békében él.

Ötödször: Az érseki és a vikáriusi megbízásokat is pontosan teljesíti.

Hatodszor: A szentségeket készségesen kiszolgáltatja és ezek kiszolgáltatásáért semmiféle pénzt nem szed be.

Hetedszer: A templom sekrestyése (aki egy a százas testület tagjai közül) süti az ostyákat, és az egyháziak közül egyedül ő szokott felügyelni arra, hogy meddig sülnek. Az Oltáriszentséget minden második héten megújítja.

Nyolcadszor: A szentségtartót és a szent italokat14 mindig tisztán és elzárva őrzik. A keresztvíz egy márvány medencében van, amíg a tiszta szenteltvizet a klau- zurában15 őrzik. Nagyszombaton s ha szükséges Pünkösdkor is kicserélik ezeket, és ezért a szent italokat, hol Kalocsáról, hol pedig Temesvárról szokták beszerezni. A tiszta templomot pedig minden hónapban, néha kétszer is egy erre a célra kijelölt atya megvizsgálja, hogy a szent szerelvény jól van-e elhelyezve. A lámpás állandóan ég a szentségtartó előtt, a olaj költségeit a templom jövedelmeiből biztosítják.

Kilencedszer: A nappal növekedésének vagy csökkenésének összefüggésében a mise is korábban, vagy később kezdődik. így az istentisztelet november elsejétől február elsejéig fél hétkor kezdődik, február elsejétől március elsejéig, és Szent Mihály ünnepétől (szeptember 29.) november elsejéig 6 órakor, március elsejétől Szent Mihály napjáig pedig fél hatkor indul. Vasárnaponként és ünnepnapokon a szerb családok miatt egy szentmisét gyorsabban végeznek el. Ünnepnapokon az utolsó istentisztelet fél tízkor van, a többi misét aszerint, ahogy a betegekről való gondoskodás engedi,16 fél, vagy legalább egy óránként tartják.

Vasárnaponként az első mise után van a dalmát prédikáció, fél kilenckor a szerzetesi mise, majd ezután a német szentbeszéd, ezt követi az énekes mise. Déltől kezdődnek a litániák, vagy a vecsernyék művészi zenével. Ünnepnapokon is ez a rendszer, kivéve, hogy nincs reggel dalmát prédikáció, ilyenkor azonban az első mise után az evangélium dalmátul hangzik el. A jelesebb ünnepeken, úgymint újévkor, Pünkösdkor, a Feltámadás vasárnapjain és Szent Demeter ünnepén, valamint az Úr születésének napján az énekes mise után magyar prédikáció hallható.

Tizedszer: Minden vasárnap és ünnepnapon olyan szentbeszédek vannak, amelyeket előirnak. A hitoktatások vasárnaponként vannak felváltva, hol magyarul, hol németül. Ezekhez is, úgy mint a szentbeszédekhez, rendházunk könyveit használjuk.

Tizenegyedszer: Hála az Istennek, és az Úr szőlőskertjeiben dolgozók szorgalmának, a mi gondatlanságunkból nem távozott el senki szentség nélkül.

Tizenkettedszer: A templomnak saját, egyházmegyei szertartáskönyve van, mi pedig a rendházunk könyveit használjuk. A kereszteltek, a bérmáltak, a házasság- kötők és a halottak anyakönyvei pontosak, és mind náluk vannak, kivéve azon évek anyakönyveit, amikor ferencesrendi atyák irányították a plébániát.

Tizenharmadszor: Három görög rítusú, nem egyesült presbyter él itt: kettő a palánki városrészben: Joannes Popovics, és Theodor Veszelinovics, egy pedig a Felsővárosban: Andreas Abramovics. Mindháromról azt állítják, hogy egyforma

14 A szent italokon misebort kell érteni.

16 Klauzura: a rendháznak ama része, ahová nők nem léphetnek be.

18 A betegekről való gondoskodás azt jelenti, hogyha beteghez hívják a papot, a mise elmarad.

10