Tanulmányok Csongrád megye történetéből 12. (Szeged, 1987)
Klonkai László : Szervezeti változások Szeged város iparában 1960–1980 között
A Szegeden települt iparból Szegeden kívüli vállalati központból, trösztből irányított telepeken dolgozók aránya Év Százalék 1960 11 1970 48 1980 59 — A szervezeti struktúra változtatása nem kevés terhet ró mind a vállalatokra és a népgazdaságra, mind a változással érintett emberekre. Az irányítási funkciók mozgatása jelentős költséggel járt (irodaházak építése, adminisztrációs központok kialakítása, információs rendszerek, döntési rendszerek átszervezése stb.) és egy sereg szakember egzisztenciális helyzetét (beosztás, lakhely stb.) változtatta meg. Egy-egy szervezet többszöri átszervezése a termelő munkában is negatívan éreztette hatását. A számszerűen is sok átszervezés nem teljes sikerét bizonyítja, ha viszonylag rövid idő alatt módosításokra kerül sor. Szegeden jónéhány esetben (kenderipar, téglagyártás, malomipar) fordult elő ismételt szervezeti változás az iparban. — Maga a centralizáció — mint az átszervezés egyik fő célkitűzése — is túlzottnak bizonyult. Ezt jelzi, hogy a már vizsgálatunk tárgyát nem képező 1980-as években erőteljes decentralizálási folyamat indult meg, újból visszanyerte a vállalati önállóságát egy sor korábban gyáregységgé tett vállalat, a trösztök jelentős részét megszüntették, több vállalat kisebb egységekre vált szét. A teljesség igénye nélkül, csak példaként érzékeltetve az 1980 utáni decentralizáció léptékeit: gyáregységből önálló vállalattá vált Szegeden az Öntödei V. gyáregysége, leány- vállalatként önállósult a Kéziszerszámgyár és az IKARUS Gyáregysége, kisvállalattá alakultak a GELKA és az Autójavító V. különböző telephelyei. 2. A tanácsi ipar szervezeti változásainak jellegzetességei: — A tanácsi ipar kialakulásában jelentős része volt — a helyi ellátási feladatokon túlmenően — foglalkoztatási gondoknak, az alföldi iparfejlődés kezdetben mostoha lehetőségeinek. Viszonylag sok tanácsi iparvállalatot létesítettek, felső irányításuk a korabeli kötött tervgazdálkodási rendszerben sok gonddal járt, s nem állt rendelkezésre megfelelően felkészült apparátus sem. Ezért a tanácsi iparon belül is megfigyelhetőek a vállalatok számának összevonások útján történő csökkentésére, a szervezeti centralizációra irányuló törekvések. — Az idők folyamán változott a gazdaságvezetés elképzelése a tanácsok iparszervező, termelésirányító munkájáról, s csak a közvetlen lakossági ellátást végző, gyakran szolgáltató jellegű vállalatok tanácsi felügyeletét és fejlesztését látta indokoltnak, a kereskedelmi áruellátásra termelő vállalatok nagy részét minisztériumok vagy minisztériumi vállalatok vették át. — A tanácsi vállalatok leadását felhasználták iparpolitikai célokra, további ipartelepítés vonzására, mivel igyekeztek tőkeerős, fejlődőképes — gyakran megyén kívüli — minisztériumi vállalatokat átvevő partnerként megnyerni. 3. A szövetkezeti ipar szervezeti változásainak jellegzetességei: — A szövetkezeti szektorban — a csoporttulajdoni jelleg ellenére — is megfigyelhetőek voltak a „felülről”, adminisztratív úton kezdeményezett centralizáció jegyei. 275
