Tanulmányok Csongrád megye történetéből 12. (Szeged, 1987)

Fórizs Sándor: A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése Csongrád megyében (1957–1961)

Az állatállomány megoszlása társadalmi szektorok szerint 1961-ben db10

Megnevezés

Sz.marha %

Sertés

%

Ló

%

Juh

%

Állami gazdaságok

10318

13,0

38 204

11,2

1 099

3,7

41 149

36,2

Egyéb áll. g.

290

0,4

2 636

0,8

886

3,0

719

0,5

Állami szekt.

10 608

13,5

40 840

12,0

1 985

6,7

47 868

36,7

Tsz-ek közös

21 188

26,6

73 032

21,5

16 198

55,1

49 873

38,5

Háztáji gazdaságok

34 722

43,8

159 031

46,9

2 658

9,0

24 092

18,5

Tszcs-tag.g.

6 557

8,3

20 194

5,9

3 920

13,0

3 498

2,7

Szöv. szekt. ö.

62 467

78,8

252 857

74,3

22 776

77,4

77 463

59,5

Szoc. szekt. ö.

83 045

92,2

293 697

86,3

24 761

84,1

125 331

96,2

Egyéni gazdaságok

2 591

3,3

35 784

3,2

2 606

8,9

1 751

1,3

Kisegítő g.

3 595

4,5

10 913

10,5

2 054

7,0

3 187

2,5

Egy. és kis. g.

6 186

7,8

46 697

13,7

4 660

15,9

4 938

3,8

Szoc. szekt. köz.

31 796

40,2

113 872

33,4

18 183

61,9

97 741

75,0

Ht. kis. egy. g.

47 465

59,8

226 522

66,6

11 228

38,1

32 528

25,0

Összesen:

79 261

100,0

343 940

100,0

29 421

100,0

130269

100,0

szektor közös állománya csak 34%-ot, illetve 1/3 részt tett ki. A háztáji gazdaságokban tartották az összes sertés közel felét.

A juhtenyésztésnél fordított helyzet alakult ki. A szocialista átszervezés után azonnal a nagyüzemek közös kezelésébe került a juhok 75%-a. A legnagyobb juhtartó gazdaságokká a tsz-ek váltak, az állomány 38%-ával, de majdnem azonos szinten állt, sokkal kisebb területen, az állami gazdaságok juhtartása is. A háztáji gazdaságokban az állomány közel 20%-át tartották, területi részarányuk kétszeresét. A juhtenyésztéssel tehát az állami gazdaságok jártak az élen, területi részarányuknál háromszor nagyobb létszámmal, a háztáji gazdaságok annak kétszeresét tartották, a tsz-ek pedig területi részarányuknak csak 2/3-ának megfelelő' arányban részesültek a juhtenyésztésből. A tsz-ek különben ebben az időben még egyetlen állatfajta tenyésztésénél sem érték el a területi részarányukat.

4. A mezőgazdasági termékek állami felvásárlása és begyűjtése

A kötelező terménybeszolgáltatás 1956-ban történő eltörlése után 1957-től az állami szervek szabad felvásárlás útján igyekeztek begyűjteni a mezőgazdasági termékeket. Az átmeneti visszaesés ellenére ezt sikerült megvalósítani.

Csongrád megye a hagyományosan termesztett országos hírű termékekből az átszervezés idején is biztosította az ország ellátását. Az 1957-es évi országos felvásárlásból Csongrád megye adta a vöröshagyma 64,4 %-át, a fokhagyma 79,3 %-át, a dughagyma 58 %-át és a fűszerpaprika 58,8 %-át. Ugyanakkor ebben az évben vált Csongrád az ország legnagyobb őszibarack-termelőjévé.

10 Ugyanott, 1961 KSH Szeged.

252