Tanulmányok Csongrád megye történetéből 12. (Szeged, 1987)

Fórizs Sándor: A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése Csongrád megyében (1957–1961)

állattartás igényeit nem tudták kielégíteni. A tsz-ek állatállományának egy részét átmenetileg a háztáji gazdaságokban gondozták. Az állatállomány létszámának 1957-ben történő általános csökkenése, mely alól csak a baromfi volt kivétel, az ellenforradalommal bekövetkezett változás nyomán jött létre. A szocialista átszervezés befejező időszaka alatt, a ló kivételével, az állatállomány létszámának általános emelkedése következett be. De az 1956-os színvonalat a szarvasmarha és sertés nem érte el, a juh és a baromfi létszáma azon­Az állomány változása a szocialista átszervezés időszakában dbs Megnevezés 1957 1958 1959 1960 1961 % Növek. Szarvasmarha 72 348 71 573 76 878 79 940 79 261 9,5 Sertés 271 712 304 448 366 843 343 797 340 394 25,2 Juh 90 920 97 532 105 542 120 190 130 269 43,2 Ló 48 860 49 232 46 449 43 362 29 421 —40,0 Baromfi 1 178 550 — — 1 422 968 1 317 070 11,7 ban jelentősen meghaladta azt. A lovak létszámának rohamos csökkenése a mező- gazdaság szocialista átszervezése után a nagyüzemekben kibontakozó gépesítés következménye. Különösen hirtelen csökkent a létszámuk az 1960—1961-es évi teljes átszervezés idején. Az öt évvel előbbi állománynak csak 60%-a maradt meg. Az 1957-től eltelt öt év, a szocialista átszervezés zavaró hatása ellenére, lassú és egyenletes növekedést eredményezett az állatállomány létszámában. Leggyorsabban a juhok száma emelkedett több mint 40%-kal. Ez elsősorban a nagyüzemekben ki­bontakozott juhtenyésztés következményeként alakult így. A rendelkezésre álló megnövekedett állandó és ideiglenes legelőterület, a beruházások viszonylagos kisebb költsége ösztönözte a juhtenyésztés fejlesztését. A sertésállomány V4-ével emelke­dett, a szarvasmarhák és baromfik létszáma pedig mintegy 10%-os növekedést ért el. Az állatállomány a szocialista átszervezés után, ugyanúgy, mint a földterület, hét szektor között oszlott meg. Állami gazdaságok, kisegítő állami intézmények, tsz-ek közös gazdaságai, háztáji gazdaságok, tszcs-tagok gazdaságai, egyéni gazda­ságok és kisegítő gazdaságok kezelésében volt található az állatállomány. A szo­cialista szektorhoz kapcsolódó háztáji és tszcs-gazdaságokat szocialistának tekintve, az állatállomány óriási túlsúlya került a szocialista szektorhoz. Egészen más ered­ményt kapunk, ha csak a nagyüzemi gazdaságok közös gondozásában levő állat- állományt tekintjük a szocialista szektor részének. A szocialista átszervezés után a szarvasmarha-állománynak mintegy 60%-a maradt a háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságokban. A legnagyobb szarvasmarha- állományt a tsz-tagok háztáji gazdaságaiban tartották, az összes létszám majdnem 44%-át. Az állami gazdaságokba és a tsz-ek közös kezelésébe az állomány 40%-a került, kevesebb, mint a tsz-tagok háztáji gazdaságaiba. Hasonló arányokat kapunk akkor is, ha a sertésállomány eloszlását vizsgáljuk. Itt még nagyobb a háztáji és kisegítő gazdaságok szerepe, részesedésük meghaladta a 66%-ot. Ezért a szocialista 9 Csongrád megye Statisztikai Évkönyve 1957—1961. 251

Next

/
Thumbnails
Contents