Tanulmányok Csongrád megye történetéből 12. (Szeged, 1987)
Fórizs Sándor: A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése Csongrád megyében (1957–1961)
Az 1961-es évben ismét a sertésállomány növekedett a leggyorsabban. A tanácsi szektorban majdnem 30%-kal, ezen belül a tsz-ek közös állománya 25%-kal. Tehát a háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságokban gyorsabban emelkedett a létszám. A sertésállomány a megyében 1961 első negyedévében 90 000 db-bal növekedett és elérte az eddigi legmagasabb szintet. A tsz-ekben a hizlalásra beállított süldők száma az 1960-as év első felével szemben 1961 első felében 17 000-ről 31 000-re emelkedett, közel kétszeresére. A 13 000 koca számára azonban csak alig 9000 férőhely állt rendelkezésükre. A 100 000-nyi süldőt is éppen csak el tudták helyezni. A koca- állomány ebben az évben 3000 db-bal gyarapodott. A megyének 1961-ben az éves felvásárlási tervét 136 500 db hízósertésben és 20 000 db vágómarhában állapították meg. A szarvasmarha-állomány egészét tekintve a megyében lényeges változás nem következett be. Az egyéni állattartóknál elsősorban a tehenek száma csökkent, mindenekelőtt a szegedi járásban. A tsz-eknél az állomány létszáma emelkedett, a tanácsi állomány 30%-át a tsz-ekben, 70%-át az egyéni gazdaságokban lehetett találni. A tsz-ekben 1961-ben 27 313 szarvasmarha számára biztosítottak férőhelyet. Ezen belül azonban a tehenek számára épített férőhelyek kihasználását csak 70%-ban tudták biztosítani. A növendékmarha-férőhelyet viszont 103%-ban kihasználták, ami az állomány jelentős növekedését jelentette. Ebben az évben a tsz-ek szarvasmarha-állománya 31%-kal, 6477 db-bal emelkedett, ezen belül a tehén és üsző állománya 23,9%-kal, ami 1773 tehenet jelentett. A megye szarvasmarhaállománya a nagyüzemek közös gazdaságában történt jelentős fejlesztés ellenére az 1960-as évihez viszonyítva 71 000 db-ról 69 000 db-ra csökkent. Közben a tehén- állományban jelentős minőségi cserét hajtottak végre, melynek következtében 1960 és 1961-ben évenként 10—10%-kal emelkedett a tejtermelés, ezen belül a tsz- ekben majdnem kétszeresére növekedett. Baromfitenyésztéssel az 1961-es év nyarára már majdnem valamennyi tsz foglalkozott. A megyében kettő baromfikeltető állomás működött, melyek évente mintegy 700 000 csirkét keltettek és adtak el felnevelésre a lakosságnak. Az FM egy 15 000 férőhelyes tojóház építésére biztosított pótkeretet. A tsz-eknél kacsából 6000 db-os, libából 1000 db-os anyaállományt állítottak be. A tsz-ek közös gazdaságaiban 10 000 víziszárnyast és több mint 100 000 tyúkfélét neveltek. A háztáji A baromfiállomány alakulása szektoronként Csongrád megyében 1961-ben db7 Szektor Tyúkf. Liba Kacsa Pulyka Összesen Szekt. %-a Állami szektor 37 369 86 1 571 _ 3 9 026 2,6 Tsze-ek közös g. 92 244 2 382 7 848 3 184 105 658 7,1 Tsz-ek házt. g. 776 783 35 082 18 994 19 761 850 620 56,8 Tszcs-tagok g. 95 696 8 240 2 036 1 463 107 435 7,2 Egyéni és kisg. 378 497 5 766 6 482 4292 395 037 26,3 Összesen 1 380 589 51 556 36 931 28 700 1 497 776 100,0 Fajták szerint % 92,2 3,4 2,4 2,0 100,0 7 Csongrád megye fontosabb statisztikai adatai 1961, Szeged, 1962. 249
