Tanulmányok Csongrád megye történetéből 12. (Szeged, 1987)
Fehér István: A társadalmi rétegződés és a népességstruktúra változásának néhány tendenciája Szegeden 1945 és 1980 között
Az inaktív keresők számának növekedése is rendkívül figyelemre méltó. Ez nyilvánvalóan három tényezővel van összefüggésben, mégpedig: az átlagos életkor megnövekedésével, a nyugdíjjogosultság kibővülésével és a gyermekgondozási segély 1967. évi bevezetésével. Az inaktív keresők száma ennek következtében 1949- hez viszonyítva 1970-re több mint háromszorosára, 1980-hoz viszonyítva több mint hatszorosára emelkedett. Míg 1949-ben számuk: 5527 fő, 1960-ban: 9389 fő, 1970- ben: 19 716 fő, s 1980-ban: 35 514 fő. A különbség 1949—1980 között: +29 987 fő. Ezt a jelenséget természetesen igen sok vonatkozásban figyelembe kell venni, de különösen a szociál- és egészségügyi, illetve a kultúrpolitika tekintetében kell erre nagy gondot fordítani.19 Az eltartottak száma az előzőekkel szemben bizonyos mértékben ellentétes tendenciát mutat, azaz a trendvonal 1949—1970 között csökkenő jellegű, s csak ezután növekvő. így 1949 és 1970 között az eltartottak száma: 43 340-ről 38 409-re módosult. A különbség: —4931 fő. 1970 és 1980 között azonban: 16 120 fővel növekszik. A keresők és eltartottak aránya a tárgyalási időszakban a következőképpen alakult: 1949-ben kereső: 50,0%, eltartott: 50,0%, 1960-ban ugyanez: 58,9%, illetve: 41,1%. 1970-ben: 67,7%, illetve: 32,3%. Végül: 1980-ban: 68,1%, illetve: 31,9%. Azaz, amíg 1949-ben a keresők és eltartottak aránya pontosan arányos, 1980-ban hozzávetőlegesen 2/3, V3 arányú a keresők javára.20 Érdekes jellegzetességeket mutat továbbá a keresők és eltartottak nemek szerinti megoszlása, s ennek változása. Vizsgálva először az aktív keresők nemek szerinti megoszlását, szembetűnő, hogy míg a tárgyalási időszak elején a férfiak aránya egyértelmű túlsúlyt mutat, addig ennek végén ez viszonylagosan kiegyenlítődik. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy a nők súlya, szerepe a keresők vonatkozásában jelentősen megnőtt, ami a társadalomban elfoglalt helyüket, anyagi bázisukat, ezzel együtt életmódjukat, magatartás- és viselkedési formájukat a korábbiakhoz képest nagymértékben megváltoztatta. A népszámlálási adatok alapján az összes aktív keresők nemek szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakult: 1949-ben: férfi: 64,5%, nő: 35,5%. Az arány hozzávetőlegesen 2/3—■1/3. 1960-ban: férfi: 58,0%, nő: 42,0%, 1970-ben: férfi: 53,3%, nő: 46,7%. 1980-ban pedig férfi: 53,4%, nő: 46,6%.21 Az inaktív keresőknél mind a két nem vonatkozásában jelentősen megnövekszik a számuk. így a férfiak esetében ez az 1949-es: 2779 főről 1980-ra: 12 736 főre, a nőknél: 2748-ról, 22 778 főre növekszik, tehát közel kilencszeresére. Százalékos megoszlásuk azonban a növekedés tendenciája mellett a két nem részesedési arányait világosabban tükrözi. Míg az összes inaktív keresőkön belül 1949-ben a férfiak részesedése: 50,3 %, a nőké: 49,7 % — tehát a férfiak aránya magasabb, bár az eltérés csak +0,6%-os —, addig 1980-ban a férfiak aránya: 35,9%, a nőké: 64,1 %.22 Egyértelmű, hogy az arány megfordult a nők javára, sőt a különbség is tetemesen megnövekedett, azaz +28,2%-os. Végül ezzel kapcsolatban az eltartottak nemek szerinti megoszlására utalnék. Először is azt hangsúlyoznám, hogy a nők, bár számuk fokozatosan csökken, mindvégig többségben vannak a férfiakhoz viszonyítva. 1949-ben az eltartottak közül nő: 30 422 fő, 70,2%, férfi: 12 918 fő, 29,8%. 1980-ban pedig: a nők száma: 29 725 fő, 54,5%, férfi: 24 804 fő, 45,5%. Másodszor az adatok azt is mutatják, hogy a nők és 13 Uo. 20 Uo. 21 KSH 1970. évi népszámlálás. 6. Csongrád megye és Szeged adatai. II. Budapest, 1971. 44. o. KSH 1980. évi népszámlálás. 6. Csongrád megye adatai. Budapest, 1981. 337. o. 22 Uo. 235
