Tanulmányok Csongrád megye történetéből 12. (Szeged, 1987)

Fehér István: A társadalmi rétegződés és a népességstruktúra változásának néhány tendenciája Szegeden 1945 és 1980 között

hatásában arra utalok, hogy az iparfejlesztési politika fentebb jelzett erősödő dinamizmusa következtében Szegeden növekszik az iparban foglalkoztatott népesség, s ezt nem befolyásolta lényegesen az egyesült 5 település mezőgazdasági népességének ebből a szempontból ellentétes hatása. Ennek bizonyításaképpen idézem az 1970-es népszámlálás vonatkozó adatait, mely szerint az aktív keresők és eltartottjaiknak megoszlási aránya az iparban és építőiparban (együtt), valamint a mezőgazdaságban a következő: Algyő 48,4%, illetve 29,7%. Gyálarét: 27,5%, illetve 43,3%. Kiskundorozsma: 62,8%, illetve 15,8%. Szőreg: 45,9%, illetve 24,9%. Tápé: 45,3%, illetve 31,1 %. Az adatok azt mutatják, hogy Gyálarét kivételével a többi négy község tekintetében az ipari és építőipari keresők és eltartottjaiknak aránya — s ez az abszolút számokra is vonatkozik —magasabb, mint a mezőgazdaságiaké. Azaz már az 1973-as egyesülés előtt: Algyő, Kiskundorozsma, Szőreg, Tápé a relatív iparforgalmi többségű települések kategóriájába tartozott.10

Ezek után — az eddig érintettek mellett —- lássunk néhány olyan változást, amelyek Szeged népességének szerkezetében bekövetkeztek.

Mindenekelőtt a népességszám alakulására utalnék. Ennek pontosan kimutatható változásait, s meghatározott szempontú következtetések levonását nehezíti az a körülény, hogy a tárgykörre vonatkozóan az 1970-es és az 1980-as népszámlálási kötetek eltérő adatokat tartalmaznak. Ennek nyilvánvaló oka az, hogy míg az 1970-es népszámlálási kötet differenciálás nélkül közli a népességszám adatait 1930—1970 közötti időszakra vonatkozóan, addig az 1980-as kötet a népességszámot három kategóriára — jelenlevő, állandó és lakónépesség — vonatkozóan adja meg, s a további elemzéseknél ezen utóbbi tényszámot — lakónépesség — veszi alapul és vizsgálja különböző szempontokból. Ennek illusztrálására csak egy példát említek. Szeged népessége az 1970-es népszámlálás szerint 1970-ben: 118 895 fő, az 1980-as szerint: 151 714 fő. A különbség: 32 819 fő, ami természetesen már nem elhanyagolható szám.11

A problémák elkerülése érdekében amennyiben lehetséges, igyekszem azonos népszámlálási adatokat ismertetni és összehasonlítani.

Nos, ami a népességszám alakulását illeti, hangsúlyozni kell, hogy 1941 és 1949 között, a második világháború következményeként csökken, mégpedig: 92 019-ről 86 640-re.12

A különbség — 5379 fő —, ami egyrészt az elhalálozásokból, illetve az elköltözésekből és feltehetően a születésszám visszaeséséből adódik. Ezt követően a népességszám fokozatosan növekszik: 1960-ban: 98 942, 1970-ben: 118 895 fő.13

A növekvő népességszám belső összetételének azonban az 1949—1970 közötti időszakban van egy lényeges sajátossága, mégpedig a felszabadulás után a természetes szaporodás egyrészt viszonylag alacsony szinten mozog, másrészt rendkívül hullámzó tendenciát mutat. Konkrétabban 1946-tól 1949-ig a szaporodás növekvő jellegű, 1949-től fokozatosan csökken, s bár 1952 és 1954 között ismét emelkedik, ezekben az években nem éri el, sőt meg sem közelíti az 1949-es maximumot. Jellegzetes továbbá, hogy 1954 után — leszámítva az 1958-as minimális növekedést — rohamosan süllyed, sőt az 1959-es évben mínuszba kerül, s csak 1964-ben kerül ismét pluszba, s figyelhető meg ezután lassú növekedés. Ez azt jelenti, hogy a ter10 KSH 1970. évi népszámlálás. 6. Csongrád megye adatai I. Budapest, 1971. 408—409. o11 1970. évi népszámlálás. 6. Csongrád megye és Szeged adatai. II. Budapest, 1971. 44. o- KSH 1980. évi népszámlálás. 6. Csongrád megye adatai. Budapest, 1981. 6—7. o.

12 KSH 1970. évi népszámlálás. 6. Csongrád megye és Szeged adatai. II. Budapest, 1971. 44. o.

13 Uo.

233