Tanulmányok Csongrád megye történetéből 12. (Szeged, 1987)
Ördögh Piroska: Szeged politikai életének egyes jellemzői 1947 és 1955 között
Az egyesülés utáni feladatokról szóló egyik jelentés a lakosság 20%-ban határozta meg a szegedi taglétszámot,119 ami az országos 12%-os arányt lényegesen meg- haldta.120 Ezért Szegeden hatványozottan indokolt volt a párttagság felülvizsgálata, amit a Politikai Bizottság 1948. szeptember 2-án rendelt el. Nagyszegeden 18—20 000 párttagot kell felülvizsgálni.121 Ebben a munkában nagy feladat és felelősség hárul a tízes-csoportvezetó'kre.122 A párttagság felülvizsgálatának szükségességét titkári értekezleten azzal indokolták, „mert a párt veszített forradalmi jellegéből”, olyanok is bekerültek, akik nem akarják, hogy a párt élcsapat legyen.123 A városi titkári értekezleten Révai Józsefre hivatkozva hangsúlyozták: „a két párt egyesülése politikailag hatalmas győzelem volt, de szervezetileg növelte szociális összetételénél fogva azokat a veszélyeket, amelyek az élcsapat jelleget elmossák. Az SZDP-vel ugyanis igen sok kispolgári, főleg köztisztviselői elem került az MDP-be, a párt tehát kezdett elkispolgáriasodni.”124 Révainak ilyen általánosító, sematikus kifejezése szektás volt kettős értelemben: a volt SZDP tagokkal szemben; a nem munkásokkal szemben válogatás nélkül. Meglepő, hogy Révai szavait minden kommentár nélkül átvették, noha a szociáldemokraták Szegeden — mint ismert — sokban különböztek. Ezzel lehetőséget adtak arra, hogy az egyes helyeken már igen hamar megjelent bizalmatlanság a volt SZDP tagokkal szemben erősödjön,125 hogy szektás szellem uralkodjon el, és ez a tömegektől való elfordulást eredményezzen, éppen akkor, amikor a 3 éves terv megvalósításához a megnyerésükre lett volna szükség.126 így azután a PB osztályvezetőinek, szervező titkárának elég sok energiájába került, amíg a sommás nézetet a helyszínen kiigazította.127 A szektás nézetektől eltérően Kövi Béla szervező titkár az egyetemi pártvezetőségi ülésen részletesen indokolta a felülvizsgálat szükségességét: „pártunk szociális összetételében bizonyos eltolódások következtek be, a kispolgári elemek súlya megnövekdett, a forradalmi éberség, szilárdság, a harci szellem eltompult... Csak az ellenséggel való kérlelhetetlen harcban tudja pártunk megalkotni az új társadalmi rendszert. Egységes párttá kell tennünk pártunkat szellemében és szervezettségében.”128 A vezetőségi ülésen vita alakult ki arról, hogy egyes kizárást a „polgári” származással indokoltak. Ezekre utalva hangsúlyozta Kövi Béla: „Helytelen az indokolásban a »polgári« kitétel. Kispolgári vagy értelmiségi származásról beszélhetünk, de ez nem döntheti el senkinek a sorsát vagy a gondolkodását. Nem a származás a hiba, hanem a kispolgári gondolkodás. Pártunkban a munkás elemek súlyát kell növelni, ezért ebben a pártszervezetben talán több kizárás lesz, mint mondjuk egy üzemiben. A párt azonban ezt nem öncélból teszi, hanem azért, hogy a munkásosztály, a magyar nép érdekeit szolgálja.”129 119 Csm. PB Arch. 45. fond. 2. csop. 2. őe. Feljegyzés az egyesülés utáni feladatokról 1948 augusztus. 120 A magyar népi demokrácia története 1944—1962. Kossuth, 1978. 163—164. p. 121 Délmagyarország, 1949. január 1. Számadás. Ifj. Komócsin Mihály. 122 Délmagyarország, 1949. január 7. 3. p. 123 Csm. PB Arch. 45. fond. 3. csop. 17. őe. DÉMA 1948. szept. 15-i pártmunkás értekezlet jegyzőkönyve, Pusztai Andor párttitkár beszámolója a városi titkárin elhangzottakról. 124 Csm. PB Arch. 45. fond. 3. csop. 49. őe. A Varga féle Kötélgyár párttaggyűlései jegyzőkönyvéből 1948. december 23., 1949. január 7. 126 Csm. PB Arch. 45. fond. 3. csop. 18. őe. Dohánygyári pártvezetőségi ülés jegyzőkönyve 1948. aug. 18. „Az egyesüléssel megváltozott az MDP szociális összetétele, sok a kispolgári elem, akik az SZDP-ből kerültek be. Ma még ezekben nem bízunk és nem is bízhatunk meg. Ez is egy példa, hogy legyünk éberek.” 126 Uo. A Dohánygyár párttaggyűlésének 1948. augusztus 25-i jegyzőkönyvéből. 127 Uo. Szilágyi András szervezési osztályvezető felszólalása a dohánygyári taggyűlésen. 128 Csm. PB Arch. 45. fond. 3. csop. 24. őe. Az 1949. január 18-i egyetemi pártvezetőségi ülés jegyzőkönyve. 129 Uo. 208
