Tanulmányok Csongrád megye történetéből 12. (Szeged, 1987)

Ördögh Piroska: Szeged politikai életének egyes jellemzői 1947 és 1955 között

pártmunkásértekezleten Dénes Leó polgármester hangsúlyozta: „az értelmiségre szükség van éppúgy mint a munkásra. Az egészséges helyzet az, ha az értelmiséget a munkásosztály vezeti. A munkába be kell vonni az értelmiséget, amely a múltban egy félrevezetett helyzetben volt.”111 A polgármester tehát elég korán felfigyelt arra, hogy a szegedi munkásság bizalmatlan az értelmiségiek iránt. Egyes üzemekben a tisztviselőket minden megkülönböztetés nélkül az értelmiséghez sorolták. „A népi demokráciában az értelmiségnek helye van, aki bekapcsolódik a termelésbe, az építőmunkába. De üzemünk ... egyes tisztviselői megbízhatatlanná váltak ... Nem nyíltan csinálják a bomlasztó munkát, hanem burkolt formában. Egyes urakat figyelünk, most sem jöttek el a pártnapra tervkészítésre hivatkozva” — hangzott el az Angol—Magyar Jutafonóban a pártnapon.112

A szegedi értelmiségellenes, szektás hangulatot erősítette, hogy az MDP KV szervezési osztálya felhívta a városi PB-t arra, hogy „külön kell figyelni az egyetemi pártszervezetet... A PB-on legyen állandó felelős, aki figyeli az egyetemi pártmunkát, a szociális összetétel javítását. Ellenőrizni (kell), hogy az egyetemen nem folyik-e ellenséges szellemben az oktatás, ha hiba van, azonnal jelenteni.” Először kerülnek az egyetemre nagy többségben a munkásosztály fiai, gondoskodni kell róluk.113 Az értelmiségiek megítélésénél azonban az egyetemen sem volt minden a legnagyobb rendben. Takó József párttitkár taggyűlésen szólt arról, hogy az értelmiséget a múlt rendszer nevelte, nem elég, hogy elfogadja a párt programját és szervezeti szabályzatát, hanem „végre is kell hajtania, aki nem ezt teszi az az opportunizmust viszi a pártba, vigyázni kell, hogy ilyenek ne legyenek a pártban”. Volt olyan vélemény is, hogy egyesek „szalonmarxisták” ti. betéve tudják a brosúrát.114 A Gáz- és Villanytelep párttaggyűlésén a városi titkári értekezletről beszámolva a titkár hangsúlyozta, hogy felhívták a figyelmüket arra, hogy „a proletárdiktatúra nem vonja maga után az értelmiségellenességet”.115

A pártszervezés során már májusban feltűnt, hogy baj van az elemi pártfegyelemmel. A párttagoknak csupán 61%-a fizetett tagdíjat,116 a taggyűléseken is kevesen vesznek részt, bár pl. az Újszegedi Kendergyárban a munkáslétszám jelentős hányada formálisan párttag (1700 dolgozóból 1348).117 A Dohánygyárban a pártmunkás értekezleten szélsőséges nézetek is elhangzottak: a párttagoknak hetente három órát kell a marxizmus—leninizmussal foglalkozniuk, hogy megértsék, hogy az egyéni életüket a pártnak kell alárendelniük. A hazatért hadifoglyok „automatikusan tagjelöltek lesznek”.118

A két párt egyesülésével országosan is, Szegeden is a párttaglétszám felduzzadt.

111 Csm. PB Arch. 45. fond. 3. csop. 51. őe. Az Újszegedi Kendergyár pártmunkás értekezletének jegyzőkönyve 1948. szeptember 16.

112 Csm. PB Arch. 45. fond. 3. csop. 44. őe. Az Angol—Magyar Jutafonó 1948. október 6-án tartott pártnapjának jegyzőkönyve. Ebben az üzemben igen erősen szektás volt a pártvezetőség, így azután megmozdulásai is érdektelenségbe torkolltak. Egy-egy rendezvényre úgy toborozták a hallgatókat, hogy a titkár kiállt a kapuba és visszaküldte a hazafelé igyekvőket.

113 Csm. PB Arch. 45. fond. 2. csop. 62. őe. Az MDP KV Szervezési Osztályának levele 1949. szeptember 13-án a Nagyszegedi PB-hoz.

114 Csm. PB Arch. 45. fond. 3. csop. 24. őe. Az egyetemi pártszervezet 1949. január 27-i taggyűlésének jegyzőkönyve.

115 Csm. PB Arch. 45. fond. 3. csop. 35. őe. A Gáz- és Villanytelep pártszervezetének 1949. június 30-i taggyűlése jegyzőkönyve.

116 Csm. PB Arch. 45. fond. 2. csop. 46. őe. Zöld Sándor 1948. július 6-i jelentése.

117 Csm. PB Arch. 45. fond. 3. csop. 51. őe. Az Újszegedi Kendergyár pártszervezete 1948. július 29-i taggyűlésének jegyzőkönyve.

118 Csm. PB Arch. 45. fond. 3. csop. 18. őe. Az 1948. június 30-i dohánygyári pártmunkás értekezlet jegyzőkönyve.

207