Tanulmányok Csongrád megye történetéből 12. (Szeged, 1987)

Pál József: A katolikus egyház Szegeden az ország felszabadulásának időszakában (1944 szeptember–1945 április)

a belváros esperes plébánosának Halász Pálnak készült, de a helyzet itt is hasonló lehetett a többi városrészhez. Halász Pál esperes plébánosnak Hamvas püspökhöz írott összegző jelentésében összegződik és fölerősödik a demokratikus szervezetek elleni panasz, amiért a katolikus szervezetek munkáját akadályozzák:

„Aggasztó ... egyes politikai és társadalmi alakulatok agresszivitása, s itt-ott megnyilatkozó terrorja, amely miatt katolikus egyesületeink — főképp az ifjúsági egyesületek — nehezen tudták mind a mai napig felvenni működésük elejtett fonalát.::66

A jelentésre Hamvas püspök széljegyzetként a következőket írta:

„Különösen aggaszt, hogy az agrár- és iparos, valamint ismétlő iskolás ifjúság nélkülözi a valláserkölcsi befolyást és vezetést. Reméletőleg ez az állapot csak átmeneti. Kultúrházaink tulajdonjogához és szabad használatához ragaszkodunk, azok teljes használatát visszaszerezni törekszünk.”67

Élezte a MADISZ és a katolikus szervezetek közötti feszültséget az a tény is, hogy a katolikus szervezetek néhány helyen olyan egyházi személy vezetése alatt szerveződtek újjá, akik a felszabadulás előtt szélsőjobboldali beállítottságukról voltak közismertek. (Pl. Karácsonyi Guido.)

Az egyházi személyiségek közül a demokratikus szervezetek 1945 tavaszán a fő tüzet dr. Becker Vendel apát kanonok, szentszéki bíró, tankerületi főigazgató ellen irányították. A harcot az indította el, hogy miután Szegeden 1945. január 7-én megalakult a MADISZ, a Tanárok, Tanítók Szabad Szakszervezetének Vezetősége ezt a tényt örömmel üdvözölte, és január 13-án kelt átiratában kérte Becker Vendel ideiglenesen megbízott tankerületi főigazgatót, segítsen abban, hogy a középiskolás és szakmunkás iskolás tanulók is bekapcsolódhassanak a MADISZ munkájába. Egyes iskolák igazgatósága ugyanis arra való hivatkozással, hogy az iskolai rendtartás nem engedélyezi a tanulók politikai munkában való részvételét, megtiltotta a MADISZ-ba való belépést.68

Az iskolai rendtartás figyelmen kívül hagyására azonban Becker Vendel sem volt hajlandó, és a szakszervezeti vezetőségnek a következő választ küldte:

„Fenti tárgyban tett átiratukat felterjesztem a Kultuszminiszter Úrhoz, mert a jelenleg érvényben levő Rendtartás szerint a kérést nem teljesíthetem.”69

A szakszervezeti vezetőség erre január 28-án azonos szövegű beadványt intézett a Szegedi Nemzeti Bizottsághoz, Karácsonyi Ferenc főispánhoz és Dénes Leó helyettes polgármesterhez. Ebben kérték, hogy a kultuszminiszter által január 26-án kinevezett és január 27-én az esküt is letett70 Becker Vendelt mentsék föl állásából:

„Meggyőződésünk, hogy dr. Becker Vendel nem alkalmas arra, hogy tankerületi főigazgatói teendőket ellássa. Politikai múltja, felfogása és képességei kizárják azt, hogy ő az új, szabad, független, demokratikus Magyar- ország szellemét ebben a fontos kulcsállásban helyesen képviselje.”71

Becker Vendel politikai vétségeit a beadvány hat pontban gyűjtötte össze:

1. Német származású, s mint ilyen a Deutsche Wissenschaftliches Instituttal állandó összeköttetésben és levelezésben állott, mint tudvalevő a fent nevezett intézet fasiszta propaganda céljait szolgálta.

•• Ugyanott.

97 Ugyanott.

99 Főisp. ír. 60/1945.

99 Ugyanott.

79 Lásd: Főisp. ír. 37/1945; 45/1945.

71 Főisp. ir. 60/1945.

176