Tanulmányok Csongrád megye történetéből 12. (Szeged, 1987)

Pál József: A katolikus egyház Szegeden az ország felszabadulásának időszakában (1944 szeptember–1945 április)

külön kultúrházzal (katolikus népház) is rendelkezett, melyekben a katolikus szervezetek tevékenykedtek. Az egyházi épületek nagy részébe (az említetteken kívül is) először német, majd szovjet katonai alakulatokat szállásoltak el. A piarista atyákat a püspöki intézetbe telepítették, a jezsuiták Kálvária utcai kollégiuma pedig 1944. okt.-től—1945. ápr. 15-ig szovjet katonai kórház volt.

A katolikus kultúrházakba és a Katolikus Nővédő Egyesület Korona utcai székházába is történtek katonai beszállásolások. Az iskolanővérek alsóvárosi zárdája kibombázott családoknak lett átmeneti otthona.11

A felszabadulás időszakában a Csanádi Egyházmegye irányítását a következő egyházi személyek intézték:

Püspök: Hamvas Endre A hattagú székeskáptalan tagjai:

Raskó Sándor nagyprépost Öt simplex canonia:

II. stallum üresedésben volt, mert Barmos György a felszabadulás előtti időszakban meghalt.

III. Becker Vendel c. apát

IV. Sopsich János prelátus-prépost

V. Halász Pál székesegyházi plébános

VI. Csepregi Imre prelátus c. apát

Az egyházmegyei hivatal beosztottjai voltak:

a) Püspöki helytartó: Raskó Sándor Irodaigazgató: Sopsich János Titkár: Havass Géza Szertartó: üresedésben

Hivatali irodafőtiszt: özv. Tari Imréné

b) Egyházmegyei Szentszéki Bíróság:

Elnök: Csepregi Imre

Jegyző: kinevezendő szertartó Házasságvédő: Varga Mihály

c) Egyházmegyei Főtanfelügyelőség Főtanfelügyelő: Becker Vendel

Beosztott irodavezető: Majzik Sándor gyak. isk. tanító (világi)

Gépíró: szociális testvér

d) Egyházmegyei számszék:

Szervezés alatt

Egyházmegyei revizor: Sopsich János Gépíró: szociális testvér.12

11 Püspöki Levéltár 1601/1945.

12 Püspöki Levéltár 1112/1945.

163