Szántó Imre: Szeged az 1848/49-es forradalom és a szabadságharc idején - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 11. (Szeged, 1987)
IV. A fegyveres harc 1848 nyarán
Szeged és a délvidéki hadműveletek A Maros vonalától is védett Szegednek érthetően nagy katonai (stratégiai) jelentősége volt a Délvidéken. A „fölkelés vonalába eső” város lett a hadszervezés főhelye, ahonnan a csapatokat a Tiszán hajóval gyorsan Óbecsére lehetett továbbítani.160 Szeged azért ígérkezett megfelelő központnak, mivel kívül esett a szerbek által lakott területeken, s a Tisza folyón való szállítást a szerb felkelők ellen az is elősegítette, hogy Szolnoknál ahhoz csatlakozott már a Pest—Szolnok közötti vasút is. „...én Szegedet oly pontnak tartám — jegyezte fel emlékirataiban Hunkár Antal kormány- biztos —, honnénd hadainkat kenyérrel, zabbal, szalonnával biztosan elláthattam...”161 Minthogy a szegedi tábor legnagyobb részét Óbecsén vonták össze, a gőzhajók a táborozás mellőzhetetlen szállító eszközeivé váltak, „...a hajók kapitányai is buzgalommal csatlakoztak az ország ügyéhez”.162 „Óbecse a bácsi oldalon a magyar had legfontosabb pontjává lön — írja Vukovics Sebő emlékirataiban. — Oda indítattak tehát a rendes és önkéntes seregek, a hadi és élelmi készletek”.163 Szemere Bertalan belügyminiszter június 11-én arról értesítette Csernovits Pétert és Vukovics Sebőt, hogy „sorkatonaság és rendezett őrsereg Szegednél fog össze vonatni”. Ennek az úgynevezett „szegedi tábor”-nak az ellátásáról gondoskodni kell, ezért Arad, Csanád és Csongrád megyékre, és az ezekben a megyékben levő szabad királyi városokra nézve, „a mennyiben a tábor Önök rendelkezései szerint e körben teszi mozgásait” — írja a belügyminiszter —, „polgári biztosul, azaz, aki a tábor szükségeiről, fizetéséről, szállításáról gondoskodik”, Török Gábor aradi polgármestert — korábban Arad megye liberális alispánját — nevezték ki. E művelt és széles látókörű férfiúnak az volt a feladata, hogy minden partikuláris érdek mellőzésével szervezze a honvédelmet.164 A szegedi tábor ellátásának biztosítása mellett hatásköre később a nemzetőrök mozgósítására is kiterjedt.165 Szemere Bertalan belügyminiszter június 14-i keltezéssel hivatalosan értesítette Csernovits Péter kormánybiztost, hogy a királyi biztosság körébe eső megyékre és királyi városokra nézve a törvényes rend érdekében Szeged körül tábort állítanak fel. A Szegeden és környékén összevonandó katonaság parancsnokává Stevan Jovié báró reaktivált vezérőrnagyot nevezték ki,166 a Szegeden összevonandó önkéntes nemzetőrök parancsnokává pedig a Jovié parancsnoksága alatt működő Csuha Antal őrnagyot tették meg.167 A belügyminiszter a polgári biztosság létrehozásáról az érdekelt törvényhatóságokat —így Szegedet is — azonnal értesítette, hiszen ezek megfelelő közreműködése nélkül a polgári biztosság nem tudott volna eleget tenni feladatának.168 A biztosság közvetlen irányítása kezdettől fogva Török Gábor kezében volt, aki június 15-én Szemerétől arra is felhatalmazást kapott, hogy „személyzetet a teendők gyors végrehajtására nézve magának alakítson”. A polgári biztos maga mellé vette Somogyi László nyugalmazott huszárkapitányt, ki „több francia s orosz táborozásokban a katonaság ellátásában sok jártasságot szerzett”.169 Török Gábor mindjárt működése kezdetén székhelyét Aradról Szegedre helyezte át.170 Ezalatt a szerb lázadás veszélye mind fenyegetőbbé vált. Bács megye közönsége június 17-én Zomborban tartott bizottmányi üléséből tudósította Szegedet a megye 66
