Szántó Imre: Szeged az 1848/49-es forradalom és a szabadságharc idején - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 11. (Szeged, 1987)
VII. Szeged a tavaszi hadjárat idején
Hadik Gusztáv ezredes május 17-én felterjesztést küldött Kossuthhoz Szeged megerősítése ügyében. „A bánáti oldalon az általam munkába vett elsáncolás — írja Hadik — be van fejezve, és azon oldalon Szeged egészen védállapotban van, ha t. i. a szükséges ágyuk ide küldetnek. Mi pedig a Horgos, Dorozsma, Kistelek és Tápé felé fekvő oldalakat illeti, az iránt Mihalik vezérkari őrnagy egy igen czélszerű és véghez vitelében nem is igen költséges javaslatot már rég előterjesztett a hadügyminisztériumnak, de még mint értesülve vagyok, választ nem nyert.”31 Hadik Gusztáv ezredes május 17-én kelt felterjesztését Kossuth Lajos május 29-én Debrecenből azzal a felhívással tette át Vetter Antal altábornagynak, hogy mint a hon véderősitési felügyelője Szeged „célszerű erődítése iránt” haladéktalanul intézkedjék.32 A honvédsereg dicső tavaszi hadjáratának győzelmeit Szegeden élénk figyelemmel kisérték és ünnepelték. A 3. zászlóaljat rövidesen együtt emlegették Damjanich vörössipkásaival, a kassai 9. honvéd zászlóaljjal. A tavaszi hadjárat idején szinte fogalommá vált Damjanich hősiessége, és a költők együtt énekelték meg a 3. zászlóalj és a vörössipkások dicső tetteit. Szolnok, Tápióbicske, Isaszeg, Vác, Nagysalló és Komárom jelezték győzelmeik útját.33 A nagysallói győzelem, s az ott elesett hősök emlékére Szegeden május 20-án a belvárosi templomban fényes istentiszteletet tartottak, amelyen a hatóság testületileg megjelent. Szabados József, a belvárosi plébános-helyettes, a Szent Dömötör egyházban tartott engesztelő áldozat alkalmával mondotta: „Hős Szegediek! testvéreitek elestét gyászoljátok ma, — testvéreiteknek, kikkel a dicsőség mezején az édes hazáért mint bajnokok küzdöttek. Ők elvészelték a zsarnok fegyverei által, s lerótták adójukat az édes hazának. Ti pedig itt vagytok haláluk felett keseregni. A testvéri vér kiált hozzátok, — Tartsátok őket hű emlékezetben.”34 Budavár bevételének híre nagy lelkesedést és örömet keltett Szegeden is. „Egy nemzeti lobogócskákkal díszített gőzös lövésekkel tudatta a város lakosaival, hogy örömhírt hoz. Azonnal rengeteg nép gyűlt össze a Tisza-parton, és értesült arról, hogy ős Buda nem sír többé a jogtapodók alatt”.35 Május 22-én az egész várost kivilágították. Aznap este Houchard gőzhajókapitány a Tisza közepén „Szolnok” nevű hajójáról fényes tűzijátékot rendezett.36 A Hadik Gusztáv ezredes parancsnoksága alatt álló tisztikar május 24-én jótékony célú táncvigalmat rendezett, melynek 500 forintnyi bevételét és két aranyat azzal küldték el a nőegylet elnökének, Kossuthné Meszlényi Teréznek, hogy ossza ki azok között a sebesült honvédek között, akik Budavár visszavételénél oly hősies győzelmet arattak.37 Május közepétől fogva az újoncállítás egyre folyt, melynek eredményéről hetenként küldtek kimutatást a kormányhoz.38 A június 8-án tartott szegedi közgyűlés utasította az összeírással megbízott küldöttségeket, hogy azoknak a szülőknek a fiai közül, akiknek legalább két fiúgyermekük van, ha éppen sorozás alá nem is esnek, egyet — 18 évestől 40 évesig — vegyenek be. A helyettesítés azonban — miként másoknak is —, úgy ezeknek szintén megengedhető.39 A június 25-i kimutatás szerint Szegeden az 550 főnyi ajánlatra már 529 honvédet soroztak be. Július első napjaiban pedig már teljes egészében kiállították a felajánlott létszámot. Tóth Mihály főbíró indítványára még a város börtöneiben fogva tartott elítélt rabokat is besorozták azzal a meggondolással, hogy hősi szolgálatuk teljesítése által a büntetéstől megváltsák magukat.40 Az újoncokat a Szegeden alakuló 103. zászlóaljba sorozták, ahova egyúttal a szabadkai, vásárhelyi és felső-torontáli — többnyire német ajkú — újoncok kerültek. 126
