Szántó Imre: Szeged az 1848/49-es forradalom és a szabadságharc idején - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 11. (Szeged, 1987)
VI. A Délvidék feladása és Szeged 1848–49 telén
irányította, ahol az ellenség jóidéig védekezett, majd Törökkanizsa és Deszk felé megkezdte a visszavonulást. Deszknél újból megvetette a lábát, az üldözőket rövid ideig fel is tartóztatta, majd az üresen talált községet felgyújtotta, és Béba felé vonult vissza.126 Az ütközetben egy szakasz huszár élén gróf Batthyány Kázmér kormánybiztos maga is részt vett. A csata befejezése után Perczel tábornok Szőreg és Szentiván kirendelt lakosságával a két község közt levő sáncokat lerontatta. A győztes sereg délután három órakor tért vissza Szegedre, ahol zenekar fogadta a bevonulókat.127 Egyidejűleg Keményfi (Hartmann) József honvéd őrnagy Makó felől Kiszombort tisztította meg az ellenségtől, Czintula Antal honvéd őrnagy pedig március 23-án Horgos felől Ókanizsánál szorította vissza a szerbeket a Tisza bal partjára.128 Március 26-án Igmándy Sándor alezredes a Gyálán visszamaradt ellenséges csapatot támadta meg, s két órai heves tüzelés után kiverte a vedresházi erdő és a szőlődombok körül hányt sáncokból. A szerbek Keresztúr és Törökkanizsa felé menekültek. Igmándy 30 fogollyal és gazdag zsákmánnyal tért vissza a felgyújtott Gyáláról.129 Perczel Mór akkoriban igen népszerű volt Szegeden. „A város teli volt Perczel első csatáival a ráczok ellen” — írja Vukovics Sebő emlékirataiban. De azt is hozzáfűzi, hogy „e csaták azonban nem nagy hadi nyomatékúak voltak, s végeredményben vagy három falu, Szőregh, Szentivány és Deszk felégetéséből állottak”.130 Ezekben a hetekben végre a honvédsereg oldalára billent a délvidéki harcok mérlege. Miután Perczel Szegedet biztonságba helyezte, március 23-án 7000 emberével megindult Pétervárad felmentésére. Az ellenséget a titeli fennsíkra, s a Duna és a Tisza összefolyásához szorította. Április 3-án rohammal diadalmasan visszafoglalta Szenttamást.131 A szerbek makacsul védekeztek. Gál László ezredes négy ízben kísérelte meg, hogy a sáncokba hatoljon, de sikertelenül. Ekkor a szegedi önkéntes nemzetőrök — a Földváry Sándor őrnagy parancsnoksága alatt önkéntes nemzetőrökből négy hónapi szolgálatra szervezett csapat — szuronyszegezve keresztültörtek a csatorna hídján, s az ellenség háta mögé kerültek.132 „Csapatom volt legelső a szenttamási sáncon — olvassuk Földváry őrnagy jelentésében —, s rajta a Szeged városi lobogó első tűzetett fel. Utánnunk jöttek a többi csapatok, s a szegedi csapat halált megvető elszánt lelkesedése biztosítá, sőt mondhatni egyedül idézte elő az egész ostrom sikerét”.133 Batthyány Kázmér Szenttamás ostromáról szóló jelentésében szintén kiemelte a szegedi guerillacsapat érdemeit.134 Valóban, Szenttamás bevétele nagyrészt a szegediek dicsősége volt. Néhány nap múlva pedig Perczel a római sáncoknál mért súlyos csapást a szerb felkelőkre. Goszpodincénél megint csak Földváry Sándor volt az első, ki vitéz szegedi önkénteseinek élén a nemzeti színű zászlót a sáncok ormára kitűzte.135 Miután azonban Perczel Goszpodincénél áttörte a szerbek védelmi vonalát, nem üldözte azonnal a Titel felé menekülő szerb csapatokat, hanem Földvárt és Óbecsét kívánta előbb elfoglalni. Ezzel módot adott, hogy Stratimirovic kiépítse védőállását a titeli fennsíkon. Ezzel a Bácska — a titeli fennsík kivételével — felszabadult.138 Gróf Batthyány Kázmér teljhatalmú országos biztos által Szabadkán április 8-án a római sáncok bevételéről kiadott hirdetmény szerint „a sánczok megrohanásá- ban a Földváry őrnagy vezényelte szegedi csapat tüntette ki vitézségét”.137 De maga Perczel Mór is elismerését nyilvánította, és kiemelte Újvidéken április 16-án kelt levelében a Földváry őrnagy alatt álló szegedi szabadcsapatnak a szenttamási erősség, valamint a római sáncok elfoglalásánál tanúsított vitéz helytállását.138 118
