Szántó Imre: Szeged az 1848/49-es forradalom és a szabadságharc idején - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 11. (Szeged, 1987)
VI. A Délvidék feladása és Szeged 1848–49 telén
jesítette a kormány, mert a teljhatalommal felruházott gróf Batthyány Kázmér vezér- fó'ispán is részt vett a bizalmas megbeszéléseken.111 A szegedi polgárság és gróf Hadik Gusztáv között kölcsönös volt a bizalmatlanság. A negyedízben küldött szerb megbízottakat március 2-án már be sem bocsátották a városba, hanem Hadik ment át a hídon Újszegedre. Hadikról olyan hír terjedt el a városban, hogy egyetért a szerbekkel, és szökni akar. A nép még mindig nyugtalankodott, hogy elárulják, „miután olly sokszor rászedetett a rossz lelkű vezérek által”.112 Windisch-Grätz a kápolnai csatatérről diadalittasan közölte az uralkodóval, „a lázadó csordákat Kápolnánál legnagyobb részt megsemmisítettem, remélem, néhány nap múlva Debrecenben leszek, s hatalmamba kerítem a pártütés fészkét”. Ezt követte március 4-én Ferenc József oktrojált alkotmányának megjelenése, amely kinyilvánította Magyarország állami egységének megszüntetését. Ezenkívül rontotta a közhangulatot az élelmiszerhiány, az apró bankjegyek hiányából fakadó zavar, főként a katonaság körében, mely ennélfogva nem igen költhetett.113 A hadsereg felszereléséhez szükséges anyagok külföldről történő behozatala, sőt hazai beszerzése is egyre nagyobb nehézségekbe ütközött. Ezért Török Gábor ellátási kormánybiztos megbízatást kapott arra, hogy a hatósága alatt álló városokban és egyéb helyeken minden — hadfelszerelési cikkek kiállítására használható — anyagot, posztót, vásznat, bőrneműeket, az állam részére előleges alku mellett történő kifizetésével lefoglalhassa. Az ellátási kormánybiztos március 10-én közölte a hadügyminisztérium rendeletét Vadász Manó szegedi polgármesterrel.114 Szeged város lakói közül többen részint a tanyára, részint Kecskemétre való utazás ürügyén az osztrák kézen levő Pestre utaztak fel, s ott tartózkodtak. Minthogy „a jó hazafisággal” nem egyeztethető össze, hogy bárki is az ellenség által megszállt helyen keressen menedéket, ezért a február 22-i közgyűlés vizsgálatot rendelt el, hogy miként szolgáltatták ki ezek számára az útleveleket. A további hasonló visszaélések meggátlására az intézkedések megtételét pedig a Tóth Mihály főbíró elnöklete mellett kirendelt vizsgáló küldöttségekre bízták. Ugyanakkor utasították a kapitányi tisztséget, hogy a tanyákra kibocsátó leveleket kellő óvatossággal adattassák ki.115 Közben a Maros hirtelen jött tavaszi áradása oly rohamosan emelkedett, hogy a Maros melléki községek az akkori mozgalmas időben észre se vették, s a védőművek gondozását egészen elhanyagolták. Deszknél az ún. „könyöktöltést” az árvíz mintegy 30 ölnyi hosszúságban átszakította. Irtózatos ijedelem és zavar keletkezett. Ha a szakadást nem sikerül betömni, s a kiömlést el nem zárják, Toron tál megye jelentős részét elborítja, és megsemmisíti az árvíz. E kétségbeejtő helyzetben jelentkezett Osztróvszky József kormánybiztosnál Ábrahám József hajósgazda, aki a jégzajlás miatt bekövetkezett közlekedési gondok megszüntetésére a Tiszán egy csajkás század felállítására és szervezésére kapott megbízatást. Ábrahám József, a híres Zsótér János hajósgazda veje, hajósokból, superekből, halászokból és vízimolnárokból csajkás századot szervezett, amelynek ő lett a századosa. A csajkás századdal és a felsővárosi 5. nemzetőr századdal (mely többnyire szintén hajósokból, molnárokból és halászokból állt), a deszki gátszakadást betömte, új cölöptöltést készített, és a vízkiáramlást elzárta. Ezzel a katasztrófával fenyegető árvizet elhárította.116 116
