Szántó Imre: Szeged az 1848/49-es forradalom és a szabadságharc idején - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 11. (Szeged, 1987)
VI. A Délvidék feladása és Szeged 1848–49 telén
Osztróvszky József országgyűlési képviselő' továbbra is Szegeden maradhasson, mert „a criticus napokban kell, hogy népszerűbb egyének ne hiányozzanak”.81 Kossuth Lajos február 13-án a gúnyos bírálat hangján válaszolt a szó'regi vereséget tudató szegedi polgármester jelentésére, aki — mint említettük — rendes ^bjoubi erő segítségül küldését sürgette. Kossuth ostorozta a gyáva futást, és szemrehányólag megemlítette, hogy tavaly még azt fogadták, hogy a hazát mentik meg, s most önmagukat sem tudják 7000 szerbtől megmenteni. Szeged és Vásárhely 100 ezer magyar lakossága megszaladt. Azért szedje össze magát a két város, és segítsen magán, mert az oly fegyveres népet, mely fél és fut, nem a kormány, de még az Isten sem mentheti meg. Szeged csak úgy veszhet el, ha magát elveszni engedi.82 Kossuth Damjanich János tábornokot utasította, hogy egy dandárjával saját személyes vezérlete alatt siessen Szeged tájára, és verje vissza a szerbeket.83 A szerb felkelők február 11-én három felől egész hosszában Újszegedet is megtámadták, sőt déltájban már Szegedet kezdték ágyúzni.84 A vár tetejéről az ágyúk élénken viszonozták a szerbek lövéseit, akik a befagyott folyón Alsóvárosnál az átkelést is megkísérelték, de a Wasa gyalogosok — az 1848 őszén a honvédsereghez csatlakozott császári-királyi 60. Wasa gyalogezred 2. zászlóaljbeli katonái — visszaverték őket. Hadik Gusztáv a Tisza szakadozó, „szotyékos” jegén át halálbüntetés terhe alatt megtiltotta az átkelést, de a türelmüket vesztett felsővárosi nemzetőrök otthonukat féltve délután a sópajták táján — tisztjeik intelme ellenére — Gombás József százados vezérlete alatt nekivágtak a szakadozó jégtábláknak, s azokra itt-ott deszkákat helyeztek el. így jutottak át istenkísértésnek tetsző vakmerőséggel, a legnagyobb életveszély közt a túlsó partra.85 A Tisza bal partján, Szegeddel szemben fekvő Újszeged „egyetlen utcájával leginkább a folyam mentében, s ez iránytól derékszöget képezvén a szó'regi út mellett terjed ki”.86 A Tiszán átkelt nemzetőrök az újszegedi Nagy utcán (a mai Vedres és Csanádi utca), s a községháza udvarában állomásozó ellenséget váratlanul oldalba támadták, és Semsey százados vezérlete alatt, a tüzérség támogatásával kiverték a rablással elfoglalt ellenséget a helységből. Mintegy 67 szerb maradt halva a csata színhelyén, a többiek vad futásban kerestek menedéket.87 A győzelem napján „Hazafi” aláírással falragaszok jelentek meg a városban, amelyek az újszegedi győzelmet és Szeged polgárainak dicsőségét megillető módon magasztalták, s a polgárokat a szerb sereg további üldözésére, és újabb megtámadására, szó'regi állásaikból való kiverésére ösztönözték.88 Az újszegedi győzelemről egykorú népirat is megemlékezik :89 All még Szeged — ragyog ősi dicsősége, Törzsökös népében él még Árpád vére: Rendületlenül áll a nép e szent földön, Hol Hunyadi János járt kelt ős időkön. Sírja még szellemét e nagy hazafinak, Fiának Mátyásnak s fekete hadának. Vérpatakot áraszt a vad...csordából, S nem hagy gyáván csúfot űzetni magából. Kossuth a magyarok újabb megváltója, Büszke e hős népre, mint maga megmondta, S igazán jól mondá — kiteljesült szava, Mert e nép a ...ok rettentő ostora. Hallja — ki nem látta ama dicső tettet, Melyet Szeged vitéz népe elkövetett... 113
