Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

Géczi Lajos: Csanád megye igazgatásának átszervezése a neoabszolutizmus első éveiben (1849–1854)

A rendelet bevezetését hosszabb előmunkálatok előzték meg, ezért 1849 végén 1850 elején a legideiglenesebb rendszer kezdte meg működését.

Az igazságszolgáltatással kapcsolatos szervezés a szegedi kerületben november elején indult meg.

Gyulai Gaál Eduárd november 1-én közli Posonyival, hogy a törvényszékek állandó (az ideiglenes) rendezéséig is kell megyei törvényszék, ezért javaslatot kér tőle a törvényszékek tagjainak személyére. Rendelete szerint a megyében három törvényszéket (polgári, fenyítő, csőd) kell felállítani. Mindegyikhez kell egy elnök, 4 rendes ülnök, 1 jegyző, a fenyítő törvényszékhez még 1 fő- és 1 alügyész. Olyan személyeket kér javasolni, akik ilyen hivatalokban már dolgoztak.141

A kerületi főbiztos november 17-én megküldte a rögtönítélő bíróságról szóló rendeletet és kinevezte annak tagjait: elnök Lonovics László, ülnökök Dániel Antal, Farkas Mihály, László Károly, Tarnay János, jegyző Méhes József.142 Gyulai Gaál november 20-án a következőt rendeli: „Polgári és büntető külön törvényszék olykép alakítása javasoltatik, hogy még most egyenlőre a csődületi tárgyak a büntető törvényszékhez utasíttassanak.”143

A törvényszékek tagjait november 20-án nevezte ki a kerületi főbiztos:

Polgári és gyámi törvényszék:

elnök: h. elnök és ülnök: ülnökök: szolgabíró: esküdt: főügyész: jegyző:

Bűnfenyítő és csődtörvényszék:

Bánhidy Albert Dániel Antal

Farkas Mihály, Tarnay János, Méhes József

Zárday Sándor

Barta Antal

Baross Sándor

Bánífy József

elnök: ülnökök:

szolgabíró: esküdt: ügyész: ügyvéd: jegyző:

számfeletti ülnökök:

Lonovics László

Posonyi Ignác, László Károly, Sánka Zsigmond, Pák

Mihály

Szabó István

Drágán János

Cseresnyés István

Pethes Gábor

Baltha Miklós

Verzár Márton, Varga Pál, Návay Mihály, Fehérváry Mihály, Temesváry József

Az előző rendelettel ellentétben végül is nem három, hanem csak két törvényszéke t alakítottak meg a megyében. A főbiztos utasításként elrendelte, hogy a törvényszékek az addigi gyakorlat szerint végezzék munkájukat, a napidíjakra és a bírói taksákra nézve szintén a korábbi gyakorlatot tartotta fenn. A törvényszékek elnökeinek Gyulai Gaál, a tagoknak pedig az elnök előtt kellett hivatali esküjüket letenni.144 A törvényszékek tagjai közül Dániel A., Méhes J., Baross S., Bánífy J., Lonovics L., Sánka Zs., Cseresnyés L, Pethes G. 1848/49-ben is viselt tisztséget, többségük

l“ CsmL Cs. al. 13/1849.

“* OL D 82, 1012/1849.

»* CsmL CsMh. 232/1849. jkv. “* Uo. 286/1849.

87