Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

Gilicze János –Vígh Zoltán: Csanád megye közigazgatása és tisztségviselői a püspökfőispánok idején (1699–1777)

ték az új főispánt és három vivátot kiáltottak. A beiktatás lezajlása után a templomba mentek „Te Deum”-ra. Az istentiszteletet követően reggelihez ültek, amelyhez Návay József 24 font vajat szállított a vármegyei pénztár terhére.148

Másnap tisztújító széket tartottak. Az addigi legnépesebb közgyűlésen a három jelölt közül ismét Marczibányi Lőrincet választották alispánnak. Návay János szolga- bírót, Návay József helyettes szolgabírót, Stanislavich Ferenc és Návay György jegyzőket, valamint Fábry Pál perceptor és comissariust hivatalukban megerősítették. A vármegyei ügyész Ábrahámffy Gábor helyett Tarkó Imre lett. Ekkor választottak először két esküdtet Balogh Gáspár és Kis (alias Zombory) Mihály személyében. Táblabíróvá választották Slezák János kanonokot, Nedves János makói plébánost, Csupor Ádám Békés vármegyei jegyzőt és Khlósz Mátyás alispánt, Marsovszky György Csongrád megyei jegyzőt és Horváth Ferenc modenai uradalmi ügyészt.149 1751. március 22-én állapították meg a fizetéseket, amelyek a megelőző évek szintjén maradtak. Kivételt képezett Tarkó ügyészé, akinek az év folyamán 60-ról 90 forintra emelték a fizetését.150 A következő három évben három új kifizetési tételt fedezhetünk fel a költségvetésben: az antesignanus és a szegedi hóhér 40—40 forintnyi éves fizetését, valamint az ugyanilyen összegre tervezett rabtartási költséget.151 Az antesignanus az 1740-től működő közbiztonsági őrjárat parancsnoka volt, addig a községek fizették. 1752-ben Kalász György töltötte be ezt a tisztséget. 1758-ban elbocsátották és helyette Bíró Mihályt tették meg parancsnoknak.152 Néhány hónap múlva ezt is elcsapták és mivel sokat káromkodott ötven botot adtak naki búcsúzóul.153 Az antesignanus állást 1770-ben beszüntették, a következő évben már a szolgabíró ment ki cirkálni.154

1753-ban a szolgabíró, a jegyző, a helyettes szolgabíró és a perceptor fizetését is emelték. Ettől az évtől szerepelt a költségvetésben a bécsi kancelláriai megbízott ötven forintja, a várnagy (castellánus) és a seborvos (chirurgus) 40—40 forint fizetése.155 A várnagy az alája rendelt egy, majd három őrrel intézte a domus comita- tensis és a börtön körüli teendőket. A seborvos megjelenése a vármegyei tisztséevi- selők között Mária Terézia 1752. október 26-án kelt rendeletében gyökerezett: az elő írta, hogy minden megyében legyen orvos (medicus) és seborvos (chirurgus).156 A megye korábbi egészségügyi helyzete siralmas volt. Alkalomszerűen hozattak orvost Aradról, vagy Szegedről, ha az egyetlen makói borbély tudását meghaladta a fizetni is tudó beteg állapota. Bába minden községben volt, de azok is nyomorogtak, mert a megye az adófizetők csekély számára hivatkozva nem gondoskodott róluk.157

Éves fizetése megállapítása előtt a seborvos panaszolta a megyének, hogy egy súlyosan sebesült foglyot három hónapig a saját költségén gyógykezelt és ezért semmit sem kapott. Tíz forintot utaltak ki neki a gyógyszerekért és felmentették a katonatartás kötelezettsége alól. Ezt azzal indokolták, hogy mivel az orvos sem szántani sem aratni nem jár alig tud megélni.158

Orvos és chirurgus egyszerre csak az 1750-es évek végétől működött együtt a

148 CsamL kgy. jkv. 1750. 634. p.

149 CsamL kgy. jkv. 1750. 616. p.

160 CsamL kgy. jkv. 1751. 784. p.

161 CsamL kgy. jkv. 1752. 811. p.

152 CsamL kgy. jkv. 1758. 784. p.

153 CsamL kgy. jkv. 1758. 777. p.

184 CsamL kgy. jkv. 1771. 10. p.

135 CsamL kgy. jkv. 1753. 257—258. p.

184 Magyarország történeti kronológiája 574. p.

187 CsamL kgy. jkv. 1749. 500. p.

188 CsamL kgy. jkv. 1752. 968. p.

37