Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

Berta Tibor: A Szegedi Járási Tanács működése és szervezeti felépítése (1950–1956)

sítése tárgyában kiadott határozat hatására készült. Úgy érezzük, hogy a gyakorlati életnek megfelelő tervezetről van szó és igen jól lemérhetők belőle azok a hiányosságok és problémák, amelyek akadályozták a tanácsi apparátus munkáját. „Minden helyi tanácsnak legyen egy 3—5 tagból álló, a tanácsülés által megválasztandó elnöksége, amelynek működése egy évi időtartamra szólana. Hatásköre: — a tanácsi szintenként hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzése, különösen azokat a határozatokat illetően, amelyek a vb felé irányultak. Az elnökség elnöke az általuk ellenőrzött határozatok végrehajtásáról fél évenként számoljon be a tanácsülésen. — Az állandó bizottságok tevékenységét irányítsa és ellenőrizze. — A lakosság közvetlen ellátásával, szociális, kulturális, egészségügyi igényeinek kielégítésével foglalkozó szervek munkáját ellenőrizze, amely a tömegkapcsolat szempontjából is kihatással lehet. — A vb-vel egyetértésben állapítaná meg a tanács elé kerülő napirendi tervezetet és gondoskodna a vb útján a tanács összehívásáról. Indoklás: az elnökség felállítását az teszi szükségessé, hogy a vb ne kerekedjék felül a tanácson és legyen egy választott szerv, amely a vb-t ellenőrzi a tanácsi határozatok végrehajtása szempontjából. ...

A Titkárság szervezete:

a) A járási tanács vb titkárságának az 1025/1955. MT sz. határozattal megállapított titkársági szervek továbbra is maradjanak fenn azzal a módosítással, hogy a Szervezési Csoport hatásköréből kiemelnék a tanács működésével kapcsolatos adminisztratív tevékenységet, (fogadóórák, beszámolók stb.) és ezt a hatáskört a jelenlegi jogi és adminisztrációs előadó helyett egy Jogi és Adminisztrációs Csoport hatáskörébe utalnák, ahol a jogügyi előadó csak a jogügyi teendőkkel és az adminisztrációs előadó csak az adminisztrációs tevékenységgel foglalkoznék.

b) Bér és munkaügyi kérdéseket a Gazdasági Csoport látná el.

c) A statisztikai felügyelőségeket a titkársághoz kellene beolvasztani.

d) A panaszügyek intézésének megszüntetésével a közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos feladatokat a Jogi és Adminisztrációs Csoport látná el.

Szakigazgatási szervek (általában)

I. Pénzügyi Osztály; II. Terv előadó; III. Igazgatási Osztály; IV. Ipari és Kereskedelmi Csoport; V. Mezőgazdasági Osztály; VI. Községgazdálkodási Csoport; VII. Oktatási és Népművelési Osztály; VIII. Egészségügyi Csoport; IX. Begyűjtési Osztály. (Ipari és Kereskedelmi Csoport összevonása; Oktatási Osztály és Népművelési Csoport összevonása: a JTSB beolvaszatása;)

Az Oktatási Osztály eddigi gyámügyi teendőinek az Igazgatási Osztály egységébe való beolvasztása indokolt, mert a gyámügyi igazgatás túlnyomó részben jogi kérdések komplexszumát foglalja össze. Az Egészségügyi Csoporttól az egyes szociálpolitikai ügyek az Igazgatási Osztály hatáskörébe való átvitele hasonlóan a gyámügyekhez indokolt. A Munkaerőgazdálkodási Csoport megszűnése is indokolt, mert az adminisztratív jellegű feladatokat, mint általános igazgatási teendőket az Igazgatási Osztály is eltudja végezni. A begyűjtésnek tanácsi bevonása indokoltamért a tervek teljesítéséért eddig is a tanácsok voltak felelősek, ugyanakkor adminisztrációs kérdésekben intézkedési joga csak részben volt.”281

Az 1956-os ellenforradalmi események a Szegedi járást kismértékben érintették. 1956. november 14-én ült össze a VB 8 taggal, és az ülésen tanácskozási joggal részt vett az Ideiglenes Járási Nemzeti Bizottság is. A kormány felhívása értelmében továbbra is a VB maradt a néphatalom helyi szerve a járásban, annak ellenére, hogy megalakultak a nemzeti bizottságok.282 November 29-én tartották meg a következő

281 CsmL VB jkv. 1956. júl. 12. 1/1956. rk. vb. sz.

282 CsmL VB jkv. 1956. nov. 14.

312