Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Berta Tibor: A Szegedi Járási Tanács működése és szervezeti felépítése (1950–1956)
A bizottság feladatköre kiterjedt az államapparátus egészére, a minisztertanács alá rendelt állami szervek egész tevékenységére.”241 „A kormánybizottság egyébként — a minisztertanácsi előírásoknak megfelelően — úgy szervezte meg munkáját, hogy... külön-külön szakbizottságokat hívott életre és ezek mellett a helyi szervek működési területén területi bizottságokat is szervezett.”242 1954. februárjában alakult meg a tanácsi racionalizálási szakbizottság. A szakbizottság számára a minisztertanács fogalmazta meg az elvégzendő feladatokat: ,,a) A legfontosabb feladat volt a kettős irányítás helytelen értelmezése folytán kialakult állapot megszüntetése. Ennek érdekében az alsóbb szervek feletti átnyúlások megszüntetése, az alsóbb szervek hatáskörének növelése. Biztosítani kellett azokat az előfeltételeket, amelyek mellett a minisztériumok a megfelelő tanácsi szakigazgatási szerveket saját szerveiknek is tekintsék és ennek megfelelően (többek között) szakemberek átirányításával is támogassák. b) A tanácsoknak, mint államhatalmi szerveknek, meg kell adni azt a hatáskört, amelynek birtokában az államhatalom helyi funkcióit a valóságban is elláthassák. Elsősorban a helyi gazdasági és kulturális ügyekben kellett növelni a tanácsok jogkörét, beleértve a tervezés, a beruházás, az anyaggazdálkodás és a pénzügyek intézését. c) Az osztályokat hatósági joggal kell felruházni annak érdekében is, hogy a végrehajtó bizottságok mentesüljenek az aprólékos operatív feladatoktól és eredményesebben láthassák el általános, irányító munkájukat. ... d) A községi tanácsok hivatali szervezetét is alkalmassá kell tenni a megnövekedett feladatok ellátására.”243 A tanácsi szakbizottság munkája már az új tanácstörvény törvénytervezetének előkészítését célozta. 1954 első felében néhány szervezeti változásra is sor került. Ezek közül a legjelentősebb az volt, hogy új begyűjtési szervezetet építettek ki: begyűjtési hivatalokat állítottak fel a megyében, a járásokban, a községekben pedig kialakították a begyűjtési megbízotti szervezetet.244 Az új begyűjtési szervezetet kiemelték a végrehajtó bizottságok hatásköréből, de megmaradt a vb-k felelőssége a begyűjtési tervek teljesítése terén, valamint a végrehajtás elrendelése, a bírságolási és szabálysértési jogkör a begyűjtéssel kapcsolatban továbbra is a végrehajtó bizottságok kezében maradt.245 A járásban a Begyűjtési Hivatal kezdetben csak adminisztrációs feladatokat látott el. Ezt nehezményezte is a Tanács: „A Begyűjtési Hivatal ne csak adminisztrációs feladatokat lásson el, hanem az operatív munkából is vegye ki a részét.”246 Ezért vált szükségessé, hogy az 1954. május 1-vel felállított Szervezési és Instruktor Csoport — feladatkörétől eltérően — szinte egy másik begyűjtési szervet alkosson a járásban. A csoport tagjai előbb az élőállat és állati termékek, majd utána a terménybegyűjtés és utóbb pedig az őszi kapások begyűjtésében adtak segítséget, sőt a begyűjtés operatív munkájába is bekapcsolódtak. A csoport 5 fővel kezdte meg működését. Feladatkörét a következőkben határozták meg: ,,á) Biztosítsa a helyi tanácsoknak, mint a helyi államhatalmi és államigazgatási szerveknek azt az alapvető feladatát, hogy a községekben a dolgozók népgazdasági, kulturális és szociális igényeit a párt- és kormányhatározatok értelmében kielégítse olyképpen, hogy a tömegkapcsolat kiszélesítésével segítséget, értékelő ellenőrzést ad a községeknek, b) A különböző munkaterületeken jelentkező feladatok végrehajtását — a végrehajtás megkezdésétől 241 lm. Beér 219. 242 Uo. 220. 243 Uo. 220—221. 244 1954. évi 6. sz. törvényerejű rendelet 245 19/1954. MT sz. rendelet; CsmL VB jkv. 1954. ápr. 15. A Titkárság jelentése az 1954. évi I negyedéves begyűjtési terv teljesítéséről 248 CsmL Tanács jkv. 1954. május. 29. 115—3/1/1954. t. sz. 305
