Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Berta Tibor: A Szegedi Járási Tanács működése és szervezeti felépítése (1950–1956)
futóhomokos terület magas adóterhét elviselni. A Szegedi járás adóterhelése más járásokhoz viszonyítva nem volt arányos. A megye legjobb (Makói járás) és a legrosszabb (Szegedi járás) kataszteri tiszta jövedelmű járása között elenyésző' volt a különbség. Fk. 0—5kh 5—10 kh 10—15 khl5—20 kh20—25 kh 25— Szegedi j. 75 Ft 245 Ft 309 Ft 349 Ft 391 Ft 447 Ft 531 Ft Makói j. 120 Ft 304 Ft 368 Ft 404 Ft 450 Ft 504 Ft 560 Ft (Fk kivetés azokat az adózókat jelentette, kiknek 6 kh-n aluli területe volt, kát. tiszta jövedelme nem haladta meg az 50 Ak-t, nem rendelkeztek 800 négyszölnél nagyobb szőlővel, kerttel vagy rizsvetéssel és nem folytattak ipart vagy valamilyen kereskedelmet.) A VB javasolta, hogy igazságosabb lenne, ha visszatérnének a kát. tisztajövedelem utáni adózásra.237 A kormányprogramnak megfelelően a járásban is előtérbe került a mezőgazdaság fejlesztése. Ennek érdekében dolgozta ki a Mezőgazdasági Osztály a járás 3 éves mezőgazdasági fejlesztési tervét, amely 1954. februárjában készült el, és került elfogadásra.238 A járás kenyérgabona vetéstervét a következőképpen tervezték meg: 1. év — 41,5% (az ossz. szántóterülethez viszonyítva), 2—3. év — 42%. Ezen belül búza 38 %, rozs 62 %. Cél volt az átlagtermés növelése is. Átlagtermés: Feketeföld Homok Búza 1954 9 q 8 q 1955 10,2 q 8,4 q 1956 10,4 q 8,6 q Rozs 1954 9,6 q 6,9 q 1955 10 q 7,3 q 1956 10,2 q 7,8 q A tervben vetették fel először, hogy a homokos talajon gyünölcs- és zöldségtermesztéssel kell foglalkozni. Tág teret kapott az agrotechnika fejlesztésének gondolata is. A 3 éves mezőgazdasági fejlesztési terv érdekében hozták létre az ún. termelési bizottságokat, amelyek gyakorlatilag a mezőgazdasági termelés elősegítését célzó önkéntes társulások voltak. A megyei és járási tanácsok mellett mezőgazdasági termelési bizottságok nem működtek, de a községi bizottságok felügyeletét az illető járási tanács látta el a minisztertanács elnökének utasítása értelmében.239 Márciusra a járás minden községében megalakultak a termelési bizottságok 991 fővel. (Ezen belül külön szakcsoportok is alakultak: 18 növénytermesztési szakcsoport 240 fővel, 18 állatenyésztési szakcsoport 193 fővel, 16 szőlő- és gyümölcstermesztési szakcsoport 173 fővel, 1 kertészeti szakcsoport 3 fővel, és 2 méhészeti szakcsoport 6 fővel.)240 1954 elején hozta létre a kormány a Racionalizálási Kormánybizottságot. „A kormány feladatává tette a bizottságnak az államapparátus szervezeti formáinak, valamint munkamódszereinek megvizsgálását. Felhívta a bizottságot, hogy dolgozzon ki javaslatokat a szervezet egyszerűsítésére, a munkamódszerek megjavítására. 237 CsmL VB jkv. 1954. jan. 7.115—1/2/1954. vb. sz.; A Pénzügyi Osztályjelentése 238 CsmL VB jkv.:1954. febr. 4. A Mezőgazdasági Osztály jelentése 239 1—44/1954. MTE sz. utasítása 240 CsmL VB jkv. 1954. márc. 25. 115—12/1/1954. vb. sz.; A Mezőgazdasági Osztály jelentése; A Titkárság jelentése a termelési bizottságokról; Tanács jkv. 1954. márc. 20. A VB elnökének beszámolója 304
