Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Berta Tibor: A Szegedi Járási Tanács működése és szervezeti felépítése (1950–1956)
összes adóhátralék és a terhükön nyilvántartott megváltási árelőleg (beleértve az 1953. évre kivetett árelőleget is) megfizetése alól mentesíteni kellett, amennyiben a termelési év befejezése után továbbra is termelőszövetkezeti tagként gazdálkodtak, és az 1953. évre kivetett adójukat az év végére megfizették. Az egyénileg gazdálkodó parasztok 1952. december 31-én fennálló adóhátralékának felét törölték abban az esetben, ha a hátralék másik felét, továbbá az esedékes adót az év végéig megfizették. Változás következett be az általános jövedelemadó fizetése terén is.197 Szeptember 4-ig a Pénzügyi Osztály 11 832 dolgozó parasztnál végezte el az általános jövedelem- adó 15%-os mérséklését, 5 753 276 Ft összegben. Ekkor az adóbevételi terv csak 16,4% ban volt teljesítve, ugyanis a kormányprogram hatására az adófizetés akadozott, mivel a Tanácsnál is e téren bizonytalanság uralkodott el.198 Az Igazgatási Osztály igen komoly munkát végzett az amnesztia rendelet199 kapcsán. 2 509 kihágási eljárást szüntettek meg. 22 személynek az elzárás büntetését és 1681 főnek pedig a pénzbüntetését törölték el. Az eltörölt pénzbüntetés összege 464 ezer forint volt.200 Az év folyamán szervezeti változás is történt az Igazgatási Osztályon. 1953. októberében a szociálpolitikai munkakör kivált az osztály szervezetéből és az Egészségügyi Csoporthoz csatolták e tevékenységet is. A Tanács véleménye szerint: „Az átszervezés csökkentette az osztály ütőképességét, de lehetségessé vált a még kedvezőbb ügyintézés az egyes feladatköröknél.”201 Az átszervezésre még egy 1951. évi minisztertanácsi rendelet adta az alapot. (A rendelet az egészségügyi miniszter ügykörét szabályozta.)202 Ezzel a szervezeti változással párhuzamosan a gyermek- védelmi feladatok az Oktatási és Népművelési Csoport hatáskörébe került. Nagy Imre beszédében elhangzott, hogy különösen a községekben nincs elegendő kisiparos. A szükségletek kielégítése céljából a megyei tanács Ipari Osztálya 81 főből állapította meg a magánkisiparosok keretszámát, mely a járás területén volt kiadható. 1953. szeptemberéig 59 iparigazolvány iránti kérelmet nyújtottak be és 6 került kiadásra. A KTSZ-k tagjai sorából sokan kiléptak, mivel ezek szervezése sem az önkéntesség alapján történt.203 Novemberben már 101 iparigazolványt adtak ki,204 míg ez a szám 1954. januárjára 179-re emelkedett.205 Az Ipari Csoport feladatköre a kormányprogram megjelenése után kiszélesedett, mivel az iparengedélyek kiadásával kapcsolatban elsőfokon itt határoztak. A Kereskedelmi Csoport — mint már utaltunk rá — különösen 1953 első felében nehéz körülmények között tevékenykedett, mivel az 1952. évi termés igen rossz volt. A kenyérszükségletet az év elején csak nehezen lehetett kielégíteni. (25—30 dkg kenyér jutott naponként átlagosan egy lakosra.) Az év végére növekedés volt tapasztalható az élelmiszerellátásba. (Csak összehasonlításképpen soroljuk fel a legfontosabb élelmiszerekből a járás ellátását 1953. februárjában, illetve novemberében.) Kenyér Liszt Cukor Február November 482 q 367 q 280 q 950 q 364 q 760 q 206 137 137 14/1953. MT sz. rendelet; 342—Hiv—45/1953. VII. a. PM sz. rendelet 198 CsmL VB jkv. 1953. szept. 10 A Pénzügyi Osztály jelentése iss |953 évi 11. sz. törvényerejű rendelet 200 CsmL Tanács jkv. 1953. szept. 26. A VB elnökének beszámolója 201 CsmL Tanács jkv. 1954. jan. 16. A VB és osztályai munkájának értékelése 202 172/1951. MT sz. rendelet 203 CsmL Tanács jkv. 1953. szept. 26. A VB-elnök beszámolója 201 CsmL VB jkv. 1953. nov. 26. Az elnöki értekezlet referátuma 205 CsmL Tanács jkv. 1954. jan. 16. A VB és osztályai munkájának értékelése 206 Uo 299
