Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

Berta Tibor: A Szegedi Járási Tanács működése és szervezeti felépítése (1950–1956)

fedezésére. Éppen ezért a gazdálkodás zavartalan menetének biztosítása érdekében a VB a Pénzügyi Osztály által javasolt áthidaló kölcsönt (1 millió 200 ezer) 1953. áprilisában jóváhagyta.167

A járás II. negyedéves adóbehajtási ütemtervét 17 410 000 Ft összegben határozták meg. Május 15-ig az adóterv 20%-át teljesítették. Az adóbeszedést 49 községi adószedő', 16 járási adófelügyelő, 11 ideiglenes adószedő és 13 biztosítási dolgozó végezte.168

A begyűjtés hasonló keretek között indult meg mint a már ismertetett 1952. évben. A Begyűjtési Osztály 1953 elején átütemezte a múlt évi hátralékot,169 és ezzel csak növelte a terheket. Különösen nagy hátralékok mutatkoztak a tojás és baromfi beadásban. Erről született — a kornak megfelelően — egy csasztuska is.170 A VB utasította a Begyűjtési Osztályt, hogy a kulákokat a tavaszi mezőgazdasági munkálatokkal kapcsolatos helyi jelentések beadása alkalmával, rövid határidő megszabása mellett, kötelezze bizonyos mennyiségű tojás vagy baromfi beadására, ha azt nem teljesítik a megadott határidőre, akkor sújtsák őket 200—300 Ft pénzbüntetéssel. Szükséges esetben pedig a községi tanácsok útján hajtsák is be.171 A begyűjtés fokozásának érdekében egész áprilisban május 1-ig minden vasárnap a helyi pártszervezetek segítségével a községekben a VB egész napos agitációkat szervezett.172 Az erőfeszítések ellenére az I. féléves tervfeladatot élőállatok és állati termékek terén a járás nem tudta teljesíteni, csak 52,6%-os eredményt értek el. A legjobb eredményt (56,7%) az egyéni gazdálkodók érték el, őket követte a szocialista szektor (34,8%), majd végül a kulákság zárta a sort (32%). A Begyűjtési Osztálynál igen nagy volt a fluktuáció. Az osztály 13 dolgozójából 6 főt váltottak le, illetve bocsátottak el. Hasonló volt a helyzet a községekben is. 1953.1. félévében a 72 községi nyilvántartó közül 10 dolgozót bocsátottak el.173

1953 első felében a járásban igen súlyos problémákat okozott a közszükségleti cikkek nagyfokú hiánya. A kenyérellátási nehézségek okozták a legtöbb bajt. Sokszor napokat is kellett várakozni, hogy kenyérhez jussanak az emberek. A szövetkezeti tagok érdekében utasította a VB a Mezőgazdasági Osztályt, hogy az FMSZ-kel karöltve tegyék lehetővé azt, hogy a csoportok a kenyérszükségletüket egyszerre kapják meg. így kívánták elérni, hogy a sorbaállás miatt ne veszítsenek munkaidejükből174 Mivel a községi FMSZ-k áruellátása nem elégítette ki a lakosság szükségleteit a Titkárságon keresztül a VB kapcsolatba lépett a járási Szövetkezetek Szövetségével. Ezek- után a Kereskedelmi Csoport is résztvett a negyedéves és a havi élelmiszer mennyiség elosztásában. Ezzel az elosztási aránytalanságokat próbálták meg kiküszöbölni.175 így, ha közvetett formában is, de a VB szakigazgatási szervének a kezébe került az áruellátás ügye. Júniusban a VB már a Kereskedelmi Csoportot utasította, hogy az áruellátási problémákat szüntesse meg.176

Az Ipari Csoport jelentős eredményt ért el a magániparosok visszaszorításában. 1953 márciusában a magánszektorban dolgozó iparosok száma már csak 276 volt.

167 CsmL VB jkv. 1953. ápr. 23. 115—17/5/1953. vb. sz.

168 CsmL VB jkv. 1953. máj. 21. A Pénzügyi Osztály jelentése

1C9 CsmL Tanács jkv. 1953. jan. 17. 115—1/1953. t. sz.

1,0 CsmL VB jkv. 1953. febr. 5. A Begyűjtési Osztály jelentése

171 CsmL VB jkv. 1953. márc. 19. 115—12/1/1953. vb. sz.

172 CsmL VB jkv. 1953. ápr. 2. 115—14/1/1953. vb. sz.

173 CsmL VB jkv. 1953. júl. 23. A Begyűjtési Osztály jelentése; Az Ellenőrzési Csoport értékelése a Begyűjtési Osztály munkájáról

174 CsmL VB jkv. 1953. ápr. 23. 115—16/2/1953. vb. sz.

175 CsmL VB jkv. 1953. máj. 28.115—22/4/1953. vb. sz.

176 CsmL VB jkv. 1953. jún. 25. 115—26/2/1953. vb. sz.

295